Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)
mellett Isis Augustanak szentelt köemlékek egyikén Isidi Au\g(ustae)\ sacr(um) — a fogadalmat tevő Ti(berius) Barbiu[s], Ti(berii) filfius), Ve[l(ina)] (tribu), Valen[s] több tisztséget viselt: dec(urio) c(oloniae) C(laudiae) S(avariae), quaest[or], (duum)vir i(ure) d(icundo) .. .is [p]onti [fex...], tehát a város tanácsnoka volt, emellett quaestori, bírói és papi tisztet is töltött be. A másik emlék egyedülálló e gyűjteményben azzal, hogy nemcsak két oldala ékes domborművel (szalagos koszorúval, illetőleg állatfejen álló alakkal), hanem a tetején látható lábfej-maradványok szerint azt szobor, bizonyára az istennő alakja is díszítette, Felirata: [I]sidi Aug(ustae) sa[c(rum)]. Q. Iulius [M)oderat(us), \I]uIius [Mig]elIio [sace]rd\otes ...]. Tehát Isis papjai voltak a különösen kidíszített fogadalmi tárgy (mert nem oltár, noha formában ahhoz hasonlít) fölajánlói. Az alexandriai keverék (görög-római egyptomi) vallás mély felszívódására jellemző az előkelő Augusta jelző. A fülke mélyén, az ablak alatti márványtömbön, az ú. n. Anubis-relief-en igen meggyőzően jelentkezik a hellenisztikus egyptomi vallásnak a görög-római mythologiával való keveredése, synkretismusa. Középen rómaias tunikában a kutyafejű, vagy helyesebben maszkú egyptomi istenség, Anubis, vagy annak maszkjában papja áll. Kiterjesztett jobbjában valami merev tárgyat, baljában pálmaágfélét tart. Jobbra tőle a teljes drapériába öltözött istennő, a baljában tartott kígyóból ítélve Hygieia lenne, a fején levő holdalakú diadém viszont Isis-re vall, a kígyó ez esetben az uraeus-kigyó lenne. Valószínű, hogy Isis-Hygieia synkretistikus alakjával van dolgunk, miként a jobboldali, tógás, kormánypálcás férfialakban viszont Sarapis-Aescu- Iapius-TEL ismerünk, akinek fejét Sarapis jellegzetes modius-a (véka, mérő) díszíti. Bal kezében ezen istenség 42
