Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

pozáns magasságú lehetett: a hatszögű bázison álló kisebbméretű Juppiter-oszlop tehát igen levegősen elfért benne. Lehetséges azonban az is, hogy a templom előcsarnokát vagy az előtte levő teret díszítette.

A sima, hatodik oldalt az emlék felirata foglalta el. Az emlék letörésétől, kettétörésétől, felső lemorzsolódásától eltekintve a domborműves alakokon szándékos rongálásnak, ütéseknek nyomait nem találjuk. Ezzel szemben feltűnő, hogy e sima feliratos oldal vízszintes irányban haladó mezőkben céltudatos és szándékos, kalapácstól vagy vésőtől származó rongálásnak volt kitéve. A feliratot akarták szánt-szándékkal eltüntetni, megsemmisíteni. Erős oldalfénnyel 3, illetőleg 4 betűsort, a felirat utolsó sorait meg lehetett állapítanunk:

...........................V S

. R I S C V S

COS

Olvasása, illetőleg kiegészítése a consul-lísták alapján is a következő lehet: [Pompei\us [et\ [P] riscus co(njsfules). A felirat középtengelyének figyelembevétele és a hiányzó betűk száma is igazolja e kiegészítést. Pompeius Collega és Priscus pedig Kr. u. 93-ban, Domitianus idejében viselték a consuli tisztséget. Már maga a domítianusi kapcsolat megmagyarázza a felírat szándékos megsemmisítésének tényét. A kitörlésből azonban még többre is következtethetünk: a feliraton a császár neve is szerepelt, azt s az egész emléket a császár tiszteletére állíttatta a két consul. Ez a magyarázata egyben annak is, miért szerepelnek neveik nominativusban: ha a consulok neve csak az évszámot jelentette volna, akkor a mindig szokásos ablativusszerkezet szerepelne. A két consul azonban itt a fogadalom cselekvő tényezője. Az emléket Juppiternek dedikál-29