Paulovics István: Lapidarium Savariense - Acta Savariensia 2. (Szombathely, 1943)

szögű alakos talapzat ismertetésénél igyekszünk bebizonyítani, hogy a savariai díszes capitólium építése, illetőleg újjáépítése már Domitianus császár (Kr. u. 81—96) idejében történt. Két nagyobbszabású épület-felirat is tanúskodik lapidáriumunkban, mint látni fogjuk, savariai nagy építkezéseiről. Az ő idejében alakul ki Rómában a capitóliumi triász ülő típusa, a Vespasianus-féle rómavárosi capítóliumi templomban —• az érmek tanúsága szerint — még csak Juppiter van ülő helyzetben. A régi szerényebb savariai templom helyett Domitianus alatt épülhetett a gránitoszlopos, márványpárkányos, márványválaszfalas monumentális capitóliumi templom. Természetes, hogy mindjárt a legújabb jellegű felszerelést kapja: a rómavárosi capitólium új ülő triászának mását állítják fel benne.

A rómavárosi Juppiter Capitolinus-templom nagy kultusz-szobrai azonban nem maradtak fenn, csak kis reliefképekről ismerjük azok csoportját. A szombathelyi csonka szoborművek jelentőségét rendkívülivé teszi az a tény, hogy — a rómavárosi anyaszentély szoborműveinek híján — a véglegesen kialakult capitóliumi istenháromság legeredetibb és legművészibb képviselőinek tekintendők. A savariai fényes capitóliumi szentély volt azután mintaképe a pannoníai városok hasonló jellegű szentélyeinek, így elsősorban a soproninak, scarbantiainak, amelynek már másodrendű szoborművei, Praschniker szerint is, a Kr. u. II. század közepén készültek.

*

A capitóliumi triász tiszteletének savariai mély gyökereződésére igen jellemző, hogy azokat apró, miniatűrkivitelben is ábrázolták. Ilyenek töredékéit láthatjuk az első középoszlopon egy kis konzollapon.

Az egyik márványtöredék ,, 1864-ben a római nagy cloacában, a Gyöngyös-utcza (ma Erzsébet kírályné-18