Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

ban R. Egger szerint55 nem más, mint a világosság, a hit küzdelme a sötétség, a hitetlenség ellen. Ugyanez az eset Savariában a halszimbolummal s a kosárból csipegető madarakkal, valamint a növényi szimbólumokkal, hiszen köztudomású, hogy még a gránátalma is előfordul keresztény szimbólumképpen.

Savaria pedig különösen gazdag őskeresztény vonatkozású emlékekben, sőt eseményekben. Szombathelyen levő archítekturális és epigráfiái ilynemű emlékeit csak legújabban állítottuk fel külön fülkében a szombathelyi múzeum lapidariumában, amelynek katalógusa röviden összefoglalja majd az összes savariai őskeresztény feliratokat,53 ily emlékek hazai földön a legnagyobb számmal éppen Savariából származnak. Szent Quirinus emlitendő vértanuságán és Szent Márton toursi püspöknek savariai szereplésén kívül a kereszténység gyökérveréséről beszélhetünk Savariában már a III. század végén is.57

A basilica szintje (a mozaik-padló) mindössze másfél méternyire fekszik a mai felszín alatt. Azon a helyen tehát ez a legkésőbbi római építmény. A mozaik stílussajátosságai is késői római időkre, már a Kr. u. IV. századra vallanak. Az aquileiai é. basilica Egger szerint mindjárt a 313. évi türelmi rendelet után épült s 343 előtt már le is égett.58 A részletekig menő egyezések Aquileiával, sőt a savariai akanthus-szegélynek az aquileiait erősen felülmúló kiválósága mozaikunkat a IV. század első felére datálják, mégpedig alig valamivel későbbre az aquileiai é. basilica padló-05 Ein altchristliches Kampfsymbol. Fünfundzwanzig Jahre Rom.—Germ. Komission 1930, 97 kk.

50 Nagy Lajos, Pannonia Sacra. Szent István-emlékkönyv 1938. I, 91 kk.

57 Nagy Tibor, A pannoniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. Dissertationes Pannonicae Ser. II, No. 12, 1939, 31.

68 I. h. 97.

37