Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

Forgó kerék mintája (22. kép). Egymásbafont két négyszögből alkotott nyolcszögé: csillag (24—25. kép). Körgyűrűben körülfutó hullámvonalas dísz, belül ke­reszt-motívum (24, 26, 30, 31, kép). Körön körbefutó álló háromszögek, szélmalom-kerék módján (24, 26. kép). Fogazatos ívekből alkotott négyszög fogazatos kör­ben (24, 27. kép). Hatszögű csillag egymásbafont két háromszögből (27. kép). Körgyűrűben kas- vagy patkóalakú díszek korona­­motívummal váltakozva (28—32. képek). Egyik utóbbi körgyűrűben rosetta-szerű szalagfonat (30—31. kép). Meander-díszes körgyűrűben két O-ból formált szalag­fonat, az ú. n, „bölcsesség-motívum" (31—32, kép). Noha a mozaikszőnyeg alakos, főként a basilica közepét díszített mezői teljesen elpusztultak, a megmaradt részeken öt helyen mégis találkozunk alakos ábrázolások marad­ványaival : Az egyik oktogonban díszes növényi csokor látható (32 kép). A d—k sarok egyik medaillonja a kosárból csipegető madarak ókeresztény alakjait őrzi, az Eucharistia-ból táplálkozó lélek szimbolikus ábrázolását (30—31, 33. kép). Az é. mozaikmaradványon is találkozunk az eucharisz­tikus kosárral egy medaillonban (28, 34. kép). Trapéz-formájú mezőben mind az északi mozaik­maradványon (27. kép), mind a d—k sarokban, a bölcses­ség-motívum mellett (32. kép) a halak, az ókeresztény halszimbolum szerepelnek (35. kép). A kb. fél méterrel magasabban fekvő, félkörű (7 m sugarú) apszis mozaikpadlójából — tekintettel arra, hogy 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom