Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)
Savaria jelentősége és topográfiája
Nagy Constantinus Rausímodus szarmata királyon Campona (Nagytétény) falainál vívott nagy győzelme20 után is 322-ben innen keltezi egyik rendeletét. Savaria elpusztulásával kapcsolatban adatok vannak a hunok inváziójára, végleges rombadőltét azonban a 455 évi földrengéssel hozzák kapcsolatba,26 27 a savariai épületek romjai is monumentálisok lehettek, miként azt Szombathely német neve Stein am Anger (kövek a pusztaságban) is bizonyítja, ődenburg (Sopron) hasonló eredetű név A középkori várkerület (püspökvár és tartozékai) az ott már régebben is előkerült leletek alapján a rómaikor: Savaria magvának, a legelőkelőbb középületek, paloták templomok régiójának tekinthető. A mai székesegyház területe pedig a római főtér, a forum, a püspöki palota s annak udvara pedig részben a capitolium helyének számít II. A középkorban — a hunok, gótok, avarok és frankok a romokba történt átmeneti valószínű befészkelődése, azokban való meghúzódása után — a római császári udvar, a kultikus központ, a forum, az egykor ragyogó keresztény basilica-k egységes négyszögű területe lesz a várkerület Az első magyarföldi szent vértanú passiójával és Szent Márton püspökkel kapcsolatos rómaikori kereszténységtől kezdve, amely talán csak rövid megszakítással átvészelhetett esetleg a szláv kereszténységig, ez a várkerület egészen napjainkig egy összefüggő testet alkotott s birtokjogilag is, amennyire csak tudjuk, mindenkor egyházi tulajdon volt. A terület zárt elhatároltsága és a mindenkori városban elfoglalt középponti helyzete azonnal szembetűnik, hä. a város mai térképét (1. kép) vagy, ha annak légi fényképét (2. kép) szemléljük. A korszerű ásatások kiváló segít« 26 Zosimus 2, 21; Porphyrius Optatianus 6, 18. 27 Cuspinianus ad 455: Et eversa est Sabaria a terrae mota VII id. Sept, die Veneris. — V. ö. Schoenvisner 194. 10