Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Ásatás a székesegyház előtt

lommal nem mehettünk) még folytatódott lefelé. Azt azonban megállapíthattuk és tulajdonképpeni célunkat elértük, hogy 3.50 m mélységben jelentkezett az erős, gondosabban rakott római fal. Efelett már vegyes a falrakás, a felső másfél méteren már szinte omladékos (84. képen a mérőrúd 10—12 számaitól lefelé már rómaikori a falazás). Az ősi római, talán még tábor-fal lett a középkori erőd külső védőfala az árok mellett.

Ezen fontos rómaikori topográfiai adaton felül e próbakutatás még másik igen lényeges antik eredményt is hozott. A belső, vastagabb várfalon belül egy támaszpillérszerű újabbkori kőfal mellett a d. gödörben kb. 3.30 m mélyen római kövezetre bukkantunk. Utóbbinak egy pontján négyszögű, 30 cm vastag, faragott kőlap feküdt, közepén 40 cm átmérőjű kerek lyukkal. E lyukba a szombathelykörnyéki palás zöldkőből egy 7 cm vastag korong illeszkedett közepén most már mindössze 5 cm átmérőjű lyukkal. Utcai víznyelő kanális-födéllel volt tehát dolgunk. Továbbiakban megállapítható volt, hogy két, kövekből falazott és boltívvel ellátott nagy római csatorna találkozott itt az úttest alatt. Az egyik é—d irányban pontosan párhuzamos a várfallal, a másik, a k—ny irányú pedig előbbire pontosan merőleges. Az aknazáró követ kétoldalt a csatornát áthidaló egy-egy kőhasáb tartja (87. képen az egyik még eredeti helyzetben). A csatorna egyébként szerkezetileg azonos a basilicával párhuzamosan menő a-b-c csatornával (85—86. kép): szintén lapos, palás kőből rakott és boltozott, alja erős mészbe rakott kövekből áll. Szélessége belül 85, magassága a középen 150 cm.

A k—ny irányú csatorna a várfal előtt lezárt, az é—d-in bebújva el lehetett jutni a püspöki palota faláig, amely a csatornát annak idején áttörte. Bűzös fekális föld volt benne, miként Szombathely város csatornatisztítói megállapították.

57

i