Ugrai János (szerk.): Az utolsó szögig. A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodásának átvilágítása 1815-ből - Acta Patakina 22. (2009)
A kollégium szőlő- és borgazdálkodása
A s. pataki nemes collegium Fekete hegyi és Esztáva szőlőinek megvisgálások végett kiküldetett deputatio alázatosan referálja, hogy elsőben is a Fekete hegyi szőlőnek alját, közepét, s tetejét, úgyszintén napkeleti és napnyugoti oldalait körüljárván olyan állapotban találta, hogy annak mely nagyságára nézve ugyan száz hordó bort is megteremhetne, csak mintegy felerésze használható és ezen résznek most mind fája, mind termése tűrhető. De fele részének sem fája, sem gyümölcse nincsen, sőt a tövek hellyel-hellyel benne úgy annyira vakon maradtak, hogy kifakadásokhoz többé reménység sem lehet. Ami a tetején napnyugoti oldalra hajló részét nézi, itt még valami húsz - 20 □ ölnyi irtatlan. Ugyan a tetején lévő vízárok is tövissel, s gazzal elnyomattatva lévén, hacsak két-két schuknyi mélységre, szélességre ki nem ásattatik. Az egész szőlőnek a vadvíz, mely annak romlását most is leginkább okozza, hovatovább nagyobb-nagyobb kárt tész. A napnyugoti oldalon is pedig nevekedik a károsodás aljától fogva egész tetejéig, ha a szomszéd, ki a földet onnan a magáéra vonatja, meg nem intetik, attól el nem tiltatik. Ami az Esztáva szőlőt illeti, ennek is mintegy fele része jó állapotban vagyon, fele részében pedig a teteje fele a tövek nagyon elmaradtak. Gyümölcsös alatta igen szép van. Borháza is jó állapotba lévő. Ennek mostani birtokosa nemzetes Tóth Gábor úr, ki a szőlőtől darab időktől fogva esztendőnként csak egy-egy átalag bort fizet arendába. Mivel pedig a szőlőnek mesgyéit senki meg nem mutathatta, ennek bővebb megvisgálásáról és az arendának is eredetiről kegyesen rendelést tétetni méltóztasson a főtiszteletű publicum. Signat. S. Patak 5. July. 1815. Kiadta Baronyai Jósef msk. deputatus 9.2. 68
