Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)

Miskolci Csulyak István (1629-1645) egyházlátogatási jegyzőkönyvei

Az 1629. évi egyházlátogatás

senior autquis prolocutor obnixe coetus nomine Ecclesiam oravit, ut habita ratione hactenus jacturae, qua sunt in studio onerati, demus operam, ut schola pristino restituatur statui, quem ante reformationem habuerat; [...] nam se ordinationem illam gymnasii ad tempus saltem recepisse, donec animadverterent, num in profectum juventutis vergeret. Quia vero vident, nulli bono esse futuras illas constitutiones, puta qui a septem mensium spatio parum aut nihil in studiis profecisset, ideoque se posteriorem istam seriem lectionum hybernalium nullo modo recepturos; et hoc tribus vicibus dixit prolocutor. Cum vero viderem juventutem scholasticam pluribus nos onerare velle sermonibus, jussi illos tacere, quiescere et in gymnasium ad studia redire.

Et sic Patakino discessum est.2«

243 Miután a rektorok szálláshelyükre tértek, én Szepsi Máté urammal Csanaki uramhoz mentem látogatás és megbeszélés végett, akitől egyebek közt azt is igyekeztem megtudni, hogy mi a véleménye az új iskolareformról, és hogy szerinte kell-e valamit hozzáadni vagy elvenni, avagy lenyesni belőle; azt válaszolta, hogy ama rendeletek néki jelen állapotukban alkalmazhatatlanok- nak tűnnek a pataki iskola számára. Értsd: ezek inkább szolgálják az ifjak előmenetelét, mint az épp felserdültekét, amazoknak az előmenetelét és értékelését ugyanis egyáltalán nem rontja, ha az alsóbb osztályokból szép sorban feljutnak a felsőbb osztályokba, ahogyan a külhoni országok gimnáziumaiban és jeles iskoláiban szokás, de a pataki diákok esete egészen más. Értsd: nekik ugyanis azt ajánlják, hogy ne tanulják az összes tantárgyat és ismeretet, elégedjenek meg a logikával, a retorikával és a teológiával; úgy tűnik tehát, hogy [az új módszerrel] Minerva, akarata ellenére, alkalmatlan gyermeket rakna az egyes osztályokba, és ott arra kényszerítené, hogy olyan tudomány tanulásával töltse gyermekéveit, amelybe még csak bele sem akar kóstolni, amelynek még a hallatától is irtózik. Hasonló módon sok mást megbeszélvén, mi rektorok összejöttünk, s elképzelésünket a következőképpen írásba is foglaltuk:

Minthogy hallgatóink nem képesek az összes osztály akadályát tökéletesen venni és ezeken túljutni az eddig használt oktatási mód siralmas összevisszasága miatt; akik ugyanis a retorikában eredményesek, a logikában teljesen szűkölködnek; akik pedig nyilvános hallgatói a retorikának és logikának, sokszor hiányosak a szintaxisban, ezért úgy tűnik nekünk, jóllehet teljességgel szükség lenne a benyújtott tantervekre, ennek ellenére a körülményeket, a helyet és időt, s leginkább iskolásaink tanulmányi előmenetelét mérlegre téve, hogy a tantervek nem mindenben képesek megállni a lábukon. Ezért, mivel istenadta tehetségünk lehetőségei miatt ebben az ügyben megfelelőbben tehetünk észrevételeket, az esperes úr és a többi jelenlévő tisztelendő egyházlátogató fivérünk kérésére lelkiismeretünk szerint röviden az alábbiakat jelentjük ki:

Az összes alsóbb osztályokat, egészen a poesisig hasznosnak ítéljük maguk helyén meghagyni, és úgy ítéljük meg, hogy miként a tanrendben röviden meg van jegyezve, a logikát és a retorikát, legalább általánosságban, ott kell oktatni. Egyszersmind az iijabb diákokat a törvény szigorával kell a grammatikai, sintaxista és poétái osztályok látogatására kötelezni, figyelembe véve előmenetelüket, hogy szilárdabb alapokat szerezzenek a grammatikában. Mivel pedig sem Németországnak, sem más országoknak még a legnevesebb gimnáziumaiban sem tanítják teljesen a retorikát és a logikát, hanem megelégszenek azzal, hogy csupán a fontosabb dolgokat oktassák, speciális módon és tökéletesebben csak az akadémiákon, illetve a jelesebb iskolákban tanítják nyilvánosan a logikát és a retorikát, ezért a mi diákjainknak haszna is szükségszerűen ugyanezt kívánja meg, ezért úgy ítéljük meg, hogy a logikát és a retorikát a benyújtott tanterv alapján az előzetesen olvasandó szövegek hozzáadásával kell nyilvánosan oktatni, amennyire lehetséges, s a továbbiakban minden erővel azon kell lenni, hogy minden egyes tanulónk mindabban gyakorolhassa magát, amiben a leginkább szükséges.

Egyébként javasoljuk, hogy minden diák számára, azoknak is, akik az alsóbb osztályokban vannak, adott legyen a lehetőség a nyilvános előadások hallgatására, a nyilvános iskolásokat pedig az iskola törvényeivel kötelezzék az összes előadás hallgatására, azokat pedig, akik az osztályokban vannak, saját belátásukra és szabadságukra kell hagyni. Szerdán és szombaton a délutáni órákat kívánatosnak tartjuk a pihenés számára fenntartani, [a többi napon pedig] véleményünk szerint arra kell fordítani, ami hasznosnak látszik. Az órák elosztásánál a tisztelendő urak tanácsát is várjuk.

64