Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)

Tarcali Pál (1653-1669) egyházlátogatási jegyzőkönyvei

A scholabeli deákok examináltatván mesterek serénysége felől, panasszal jelentik, hogy kiváltképpen aratástól fogva kétszer vagy háromszor csengetett. Az auditóriumban is borokat rakott, és be nem mehettek. A mester azzal menti magát, hogy mikor csengetett, a deákok kapálni mentenek.

Esperes uram Lippai Jánost, Benyei scholamestert moneálja, hogy ha ki ellen valami injuriája vagyon, proponálja. Jelenti Lippai, hogy némely a deákok közül egy gyermeket informált, hogy vele való undok cselekedetet kiáltson a mesterre. Errül a dologiul mind két részre tartozó fassiók olvasattak el. E dologról discurrálván, mivel a fassiók a gyanúságot valóban erősítik, noha minden kételkedés nélkül nem világosítják. Azért tetszett közönségesen, hogy a Lippai János borai legyenek bizonyos kéznél árestum alatt, és ha áros találkozik a Lippai consensusából, adják el, és a pénz legyen kéznél. Azonban esperes uram újabban Lippai ellen inquiráltat, és egy terminust praefigálván252, akkor igazodjék dolga. Benyei uraimék penig hozzanak scholamestert. Mindazonáltal táplálódására, s adósságának megfizetésére engedtek kezéhez tíz hordó borokat.

252 ...határnapot kitűzvén