Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)
Tarcali Pál (1653-1669) egyházlátogatási jegyzőkönyvei
Az 1660. évi egyházlátogatás Életek, magokviselések felől tudakoztak, s házok népérül hasonlóképpen. Ezekrül jó bizonyságot töttenek. Az prédikátorok egymás között mint alkusznak? Volt valami idegenség őke- gyelmek között, mely az aequalitas miatt lett, s az jövedelem miatt. Ezek felől discurráltanak őkegyelmek, melyek summája ez: mivel Szatthmári uramnak esztendeje folyásban vagyon, és őkegyeimét tertialitásra fogadták, azért őkegyeimétől azt más el nem vehetné, ha nem cédái. Hanem így tetszett őkegyelmeknek, hogy mind hárman őkegyelmek maradnának meg, és azután esztendejek Gergely nap tájban teljék. Az jövedelemmel penig egyaránt osztozzanak, de úgy, hogy jövendőre is megmaradjanak. A prédikátorok az hallgatókrul jó lelkiismeret alatt examináltattak. Ha serények-e az hallgatók az igének hallgatásában? A vasárnapi déllyesti predikátiót gyakran elmulatják sokan, az hétköznapit penig ugyan majd elhagyják. Az sacramentummal is sokan nem élnek. Ha az intést be veszik-é és nem szólnak-e szemben az prédikátorokkal? Szatthmári uram panaszt tett, hogy Gáspár Pál uram őkegyeimét becstelenítette, azonban az felesége az presbitériumot nem követte meg, holott azelőtt elvégeztetett volt. A bűnnek van-e valami büntetése? Nem sok. A parochiára mint viseltek gondot? Szattmári uram panaszolkodik. A szántóföldeket az matriculából le kell írni, és az Patakiak tartoznak azokat kikeresni. Két szőlők volnának az parochiához, azt az matriculában be kell írni, melyet az Pataki bíró notarius urammal írassa le. Az felső parochiális ház 1658. esztendőben boldog emlékezetű kegyelmes asszonyunk őnagysága akaratjábul megváltoztattatott, és az mellette való felső ház parochiális házzá foglaltatott és építtetett Szereghnyei uram bíróságában. Az aequalitas és jövedelme felől való discursust Szepsi András uramnak megjelentvén, őkegyelme semmiben nem akart annualni, praetendálván, hogy őke- gyelmének immár Szatthmárra vagyon hivatalja és finalis plena resolutioval tett igéreti. Mindezek után Szepsi András uram őkegyelme sok instantiánkra hajlott erre, hogy legelsőben találják fel módját annak, hogy az őkegyelme kötelessége Szattmár városához szabaduljon fel őkegyelme becsületinek megsértődése nélkül. Másodszor, hogy az jövedelemmel való osztozáshoz közit őkegyelme nem avatja, hanem állassanak oly embereket, kik az jövedelmet percipiálják és őke- gyelmének az harmadrészt épen szolgáltassák kezéhez. Melyrül őkegyelmek így deliberáltanak: az elsőrül, hogy az partialis ír Szatthmárra bizonyos terhes okokkal, hogy őkegyelmek ittmaradását ne difficultálják. Asszonyunk őnagysága is hasonlóképpen cselekeszik. Az másodikra annuáltak mindazonáltal ilyen conditioval, hogy most egyszer őkegyelmek hárman egyaránt osztozzanak az jövedelemmel, s terminussok penig Gergely napban leszen, és akkor Szőlősi és Szakmari uramékat, ha akarják, marasszák, s ha marasszák, Szőlősi uram ez mostan vejendő jövedelemért esztendeig szolgáljon, még penig úgy, hogy második prédikátornak tartatik. Azután penig az régi szokás szerint vegyenek jövedelmet. Az első prédikátor az főprédikátor jövedelmét, az több kollégák is aszerint, mint azelőtt az kollégák vettek. Szepsi András uramat penig tovább is megmarasszák. 286
