Kiss Endre József (szerk.): Kazinczy Ferenc könyvtári gyűjteménye Sárospatakon - Acta Patakina (2006)
Gulyás József: Kazinczy mint gyűjtő
20 engedett az árából a Kollégiumnak. Ellenben Miller, a Nemzeti Múzeum könyvtárosa egy latin levélben neheztelve emlékezik meg arról, hogy nem szólt a Nemzeti Múzeumnak/1 Talán Jankowich, a híres gyűjtő is felrótta ezt Kazinczynak. De Jankowich hamarosan kibékült vele, mert a széphalmi mester az újabb gyűjteményét neki adta el. Talán nem is lehet ezt újabb gyűjteménynek nevezni. Mert Kazinczy nem minden könyvét adta el a pataki Kollégiumnak. Még sokat megtartott közülük magának, azzal a szándékkal, hogy még gyűjteni fog. Csakugyan gyűjtött is egy kis könyvtárt, úgyhogy erről nyugodtan írhatta Jankowichnak, hogy a pataki iskola sem többet, nem vett, sem jobbat. De mikor ezt írja, már lehangoltan jelenti be a nagy gyűjtőnek, hogy letesz a további gyűjtésről, mert az csak a valóban gazdagok osztályrésze lehet. Hogy, s mint gyűjtötte újból a könyveket, arról világos adataink nincsenek. Valószínű, hogy az érintkezést Rótt müncheni antikváriussal tovább is megtartotta. Van adat arról is, hogy egyesek elküldötték hozzá könyveik jegyzékét, s ő azokból válogatott magának. E második könyvgyűjteményét is kénytelen volt eladóvá tenni. Lajstromot csinált róla és - bizonyára többfelé - elküldötte azokhoz, akikről gondolta, hogy megvásárolják. így elküldte Szentgyörgyi Gellérthez is,31 32 33 ki válaszában sok dicsérettel emlékezik meg a könyvek jelességeiről, de megvenni nem tudja őket, mert nincs pénze; 600 forintját ellopták. De jön Jankowich, majd annak fogja kínálni. Jankowich a jegyzéket meg is kapta. A kiváló gyűjtő végignézte, s hajlandónak mutatkozott a könyvek megvételére azok kivételével, amelyek már az ő magyar gyűjteményében megvannak. Viszonyai azonban olyanok, hogy fizetni csak két esztendő múlva tud. A lajstromot azonban leíratja magának." Kazinczy erre azt válaszolja, hogy ő nem nyerészkedni kíván, hanem a körülményei késztetik könyvei eladására. A Patakon eladott könyvtár sem több, sem becsesebb darabot nem foglal magában, mint ez, tehát ez is megér 2000 forintot. Ha Jankowich megveszi, egy kassai kereskedőhöz, Rumi Józsefhez fogja küldeni a ládákat, ahonnan Jankowich könnyen elszállíthatja. Pataki gyűjteményének fodísze egy rongyos mappa és két kódex (Attila, Judicium) volt. Ezek helyett Appianust, veneziai Atlast és II. Rákóczi Györgynek a svéd királlyal való találkozásáról szóló munkáját fogja adni. A Paulus Aemilius oratiója is értékes. Előbb azzal vádolta őt Miller, hogy a Patakra adottakat nem a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel. Most neki teszi az első ajánlatot. (De Dessewffy Józsefnek is elküldte a katalógust.)34 35 Jankowich 1809. okt. 18-án azt feleli a Kazinczy levelére, hogy a könyveket szívesen megvenné, de az ár elijeszti. Kéri, hogy barátságból engedjen. A vásár azután megtörtént. Engedett-e Kazinczy az árból, nem tudjuk. Jankowich 1810. január első napjaiban írt levelében boldog örömmel váija a ládákat. A katalógust a könyvtárába helyezte. Sok késedelem után végre megérkeztek a ládák.3’ 31 1261. sz. 1. 32 Pl. 1809. 131. (VI. 208) 33 VI. 214. VII. 76. 34 1809. IX. 3. (VI. 514.1.) 35 1657. sz. levél.
