Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)
Versek
A szerzőről semmiféle életrajzi adalék nem áll rendelkezésünkre, a szövegből még az sem derül ki, hogy vajon subscribált tógátus vagy csak gimnazista diák Soós Sámuel. A versről: jól megfigyelhető ennél a versnél is, hogy vannak olyan közkedvelt versformák, amit utánoznak a diákok, ők is ugyanabban a formában próbálkoznak a versszerzéssel. Ilyen ez a 15 szótagos hangsúlyos verselésű szöveg is, ahol hol a 7., hol a 8. szótag után van metszet. Ugyanakkor elmondható, hogy ekkorra a bokorrímet teljes egészében felváltotta a páros rím. Irodalom: A vers itt jelenik meg először. 158. Kiss Áron Rossz helyen vágott ér Mellyet a' Vágott Ér Enyingi Jánoson Mettzett haláloson vagy is A Vágott Ér Vízébe hóit Enyingi János Tanuló Ifiu halálára' készíttetett Alagya. A vers bibliográfiai adatai: SRKTGy Kt. 1124. 268. vers. Korábbi kiadása nincs. Az elhunytról: Enyingi Jánsoról pusztán annyi adatunk van, ami a versből kiderül: a sárospataki iskola diákja volt és egy orvosi műhiba miatt életét vesztette. A szerzőről: Kiss Áron 1788. október 27-én született Ófehértón. Apja Kiss György ottani lelkész, anyja Margitay Erzsébet volt. Otthon kezdte az iskoláit, majd 1808-ban Sárospatakon fejezte be. 1809-ben a szatmár-németi káplántanítóságot vállalta el és 1810-ben a határos Vetés papja lett. 1815 őszén Kisnaményba ment lelkésznek, ahol 17 évig élt. Vidékének kitűnő egyházi szónoka volt; alaposan ismerte a római költőket, kivált Horatiust. A Mondolatperben, melynek egy kis külön szatmármegyei függeléke is volt, szemben találta magát Kölcseyékkel, szatirikus versekkel támadta ellenfeleit és védte saját álláspontját, sőt egy röpiratot is írt erről, ami kéziratban maradt. 1816-ban személyesen megismerkedett Kölcseyvel, aki április 25-én Kazinczyhoz írt levelében megemlíti kéziratban levő verseit és ezek közül kiemeli horatiusi ódáit. 1830-ban Bereg megye táblabírája lett. 1832-ben a bodpaládiak választották meg lelkészüknek, hol 1834. febr. 4-én meghalt. Pap Endre gyászverset (Érdememlék. Nagy-Károly, 1834) nyomatott emlékezetére. Egyházmegyéjének főjegyzője volt. Költeményei vannak a Nagy József Poétái Gyűjteményében (Sárospatak, 1813. I, II. k), a Hasznos Mulatságokban (1826. 26 sz.) Munkái: 1. Tisztelettevő versezet, mely Bretzenheim Károly ő lierczegéségének a sárospataki és regéczi uradalmakba júl. 5. 1808. lett bevezetése alkalmatosságával készíttetett. Sárospatak. 2. Érdem oszlop, melyet mélt. nagy-lányai, vásárosnaményi és barátszeri Lónyay Gábor úrnak... Zemplén vármegye első alispánnyának, midőn Felséges Első Ferencz császár s magyarországi király kegyelmes uralkodása alatt a barátszeri uradalmába karácsony havának 15. napján 1808. bévezettetett, emelt Szentes József cs. k. főstrázsamester. U. ott. (Más kiadás: Egy olajág.... 1808... U. ott.) 3. Egy koszorú, azon sírhalomra, melybe két esztendők alatt, egymást csakhamar követve, költöztenek-be néhai áldott emlékezető mélt. vajai Vay Florentina kisasszony, meghalt 1817. jún. 17. Édes ura atyja mélt. vajai Vay Ádám ur eő 440
