Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)

Versek

Akáb István

77.

Szomorú versek

Mellyek Mészár Mihály utolsó tisztesség tételére irattattak.

Egy gyűmőltsőző fa volt Éden kertében

Melly is helyheztetett annak közepében,

A mellynek mihelyest ettek gyűmoltsében Adám Éva, estek halálnak tőrében.

Ezen gyűmőlts evés hozta be' az halált,

Melly véget mindennek 's veszedelmet kiált Melly egyenlőképen firól fira ránk szált Ettől minket semmi gazdagság1 meg nem vált E' Mészár Mihálynak félben szakasztottá Éltét, koporsóba testét szorította Fájlajjuk hogy tőllűnk már el szakasztottá. Kegyes szüléit is búba taszította.

Elment Mészár Mihály útán mindeneknek

Mellyen el kell menni kitsiny 's nagy rendeknek, El ment, már lakosa ditsőűlt Egeknek 'S őrvend serégében bóldogúlt lelkeknek.

A. I.

1 semmi <d> gazdagság - kihúzva a kéziratban