Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)
Források
Ekkor t.i. 1676. Győrke avagy Hidas Némethi tájékán, bizonyos fegyveres nép magát összeütötte, és Kassa völgyén egész Onadig lefelé, felfelé pedig a Hegyallyán Ujjhelyig, sőt azon felül is némely helyeken a templomokat visszaszedte. Ezt a változást azért kell nagyobb figyelmezéssel itt leírni, mert a Tractus Matriculaja is 15 esztendeig hallgat itt. Lampe Ecclesiai Históriájának írója is, Ember Pál,54 ab Anno 1672 ad Annum 1681 nem volt világosan megtaníttatva ennek az időnek környül állásaira, s magam sem mehettem semmire, míg a város Archívumát meg nem hánytam. Abbul kitetszik, hogy 1675. 20. 7[septem]bris már itt ismét eklézsia van, mert Privigyei István testál arra. De hogy az a templomot visszavevő nép túl a Tiszán és innen lármázott légyen Ao 1675, megtetszik az uraság levelének postcriptajábul is, melyet ebben az esztendőben a városnak küldött, s benne determinariókat tett. Vide Archivum Oppidi. Megtetszik némely protectionalisokbul is, nevezetesen melyek 1676, 77, és 78 kőitek. Megtetszik Remekes István, Kozák László s mások testamentomábul is. Csúnya vád, mellyel itt mi terheltettünk, mintha azt a plebanust, aki 1676-ban Hidas Németi támadáskor itt megölettetett, a mi embereink adták volna kézben, úgy hogy a Pesti Commissióban is 1721 meg kellett a mieinknek magok eleit ez iránt igazíttatni. De könnyű is volt a próba, mert 1° a Tanács megtudván az Onadi kapitántul, hogy az a Zenebonás nép erre szándékozik, és a plebanusokat nem szenvedheti, akkori idevaló plebanushoz, Böjti Gergelyhez elment, megintette, hogy magárul viseljen gondot, mert a kapitány Onadbul ezt s ezt írja, de nem fogadta meg, hanem bevárta őket, kiktől meg is ölettetett. 2-szor: Jelen volt akkor a földesurak közül Berzevitzi András canonok úr, ez mihelyt meghallotta annak az 1000 lovasnak közelítését, azonnal gondolkodott magárul, melyre nézve egy református ember, Takáts Mihály őnagyságát halászruhába öltöztetvén, éjszaka csónakon elvitte Patakra a Várba. Lásd az inquisitiot e dologra az eklézsia levelei között, melyet a város kiadott in suo originali. Eképpen már a templom visszavétetvén, bírták azt a lakosok 1680-ban is, de félelem között, mert akkor Liszka töröknek adózott, 400 négyszáz forint lévén a censusa s egynéhány rőf Angha posztó. Ezzel a szabadsággal által ment az eklézsia ad Annum 1681, mely esztendőrül számot tudunk adni ilyen okokkal. 1°: Ebben az esztendőben vett az eklézsia fejedelem Apafi Mihálytul protectionalist, hogy se temploma, se parókiája, se oskolája ne bántasson ex Castris ad Nagy Kalio positis55 die 28a 7[septem]bris 1681. 54 Debreceni Ember Pál: Historia ecclesiae ref. in hungaria et Transsylvania, Utrecht, 1728. Lampe F. A. a saját neve alatt adta ki. 55 A N agykálló melletti táborból.