Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)

Források

Ekkor t.i. 1676. Győrke avagy Hidas Némethi tájékán, bizonyos fegy­veres nép magát összeütötte, és Kassa völgyén egész Onadig lefelé, felfelé pedig a Hegyallyán Ujjhelyig, sőt azon felül is némely helyeken a templo­mokat visszaszedte. Ezt a változást azért kell nagyobb figyelmezéssel itt leírni, mert a Tractus Matriculaja is 15 esztendeig hallgat itt. Lampe Ecclesiai Históriájának írója is, Ember Pál,54 ab Anno 1672 ad Annum 1681 nem volt világosan megtaníttatva ennek az időnek környül állásaira, s ma­gam sem mehettem semmire, míg a város Archívumát meg nem hánytam. Abbul kitetszik, hogy 1675. 20. 7[septem]bris már itt ismét eklézsia van, mert Privigyei István testál arra. De hogy az a templomot visszavevő nép túl a Tiszán és innen lármázott légyen Ao 1675, megtetszik az uraság leve­lének postcriptajábul is, melyet ebben az esztendőben a városnak küldött, s benne determinariókat tett. Vide Archivum Oppidi. Megtetszik némely protectionalisokbul is, nevezetesen melyek 1676, 77, és 78 kőitek. Megtet­szik Remekes István, Kozák László s mások testamentomábul is. Csúnya vád, mellyel itt mi terheltettünk, mintha azt a plebanust, aki 1676-ban Hidas Németi támadáskor itt megölettetett, a mi embereink adták volna kézben, úgy hogy a Pesti Commissióban is 1721 meg kellett a mie­inknek magok eleit ez iránt igazíttatni. De könnyű is volt a próba, mert 1° a Tanács megtudván az Onadi kapitántul, hogy az a Zenebonás nép erre szándékozik, és a plebanusokat nem szenvedheti, akkori idevaló plebanushoz, Böjti Gergelyhez elment, megintette, hogy magárul viseljen gondot, mert a kapitány Onadbul ezt s ezt írja, de nem fogadta meg, hanem bevárta őket, kiktől meg is ölettetett. 2-szor: Jelen volt akkor a földesurak közül Berzevitzi András canonok úr, ez mihelyt meghallotta annak az 1000 lovasnak közelítését, azonnal gondolkodott magárul, melyre nézve egy re­formátus ember, Takáts Mihály őnagyságát halászruhába öltöztetvén, éjsza­ka csónakon elvitte Patakra a Várba. Lásd az inquisitiot e dologra az eklé­zsia levelei között, melyet a város kiadott in suo originali. Eképpen már a templom visszavétetvén, bírták azt a lakosok 1680-ban is, de félelem között, mert akkor Liszka töröknek adózott, 400 négyszáz forint lévén a censusa s egynéhány rőf Angha posztó. Ezzel a szabadsággal által ment az eklézsia ad Annum 1681, mely esztendőrül számot tudunk adni ilyen okokkal. 1°: Ebben az esztendőben vett az eklézsia fejedelem Apafi Mihálytul protectionalist, hogy se temploma, se parókiája, se oskolája ne bántasson ex Castris ad Nagy Kalio positis55 die 28a 7[septem]bris 1681. 54 Debreceni Ember Pál: Historia ecclesiae ref. in hungaria et Transsylvania, Utrecht, 1728. Lampe F. A. a saját neve alatt adta ki. 55 A N agykálló melletti táborból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom