Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)

Források

között. Annak utána helyre állott Liszkának szabadsága is, és a maga nagy tehetségi szerint, mellyel meg kell vallani bírt, Szántai Pált beállítá ismét a maga hivatalának folytatására, kinek, mint már esperestnek, abbul tetszik meg különössége a több Zemplényi prédikátorok felett, hogy ennek a Szent Társaságnak jövedelmes könyvét összetette rendben, Anno 1611. Visitálván az eklézsiákat Tiheméri Mátyással az Ujjhelyi, Ketskeméti Istvánnal a Pataki első prédikátorokkal együtt. Néki köszönheti Liszka városa is, hogy a prédikátornak fizetését a Fejedelem commissiójával kicsinálta, ilyen titulas alatt: Cura Ecclesiastica Anni 1611., amelyrűl láss in Prothocullo Oppidi a Veres Könyvben.

Állott pedig a prédikátor fizetése ennyibül. Volt 9 darab szőlő, 25 darab szántóföld, 5 darab rét, egy halászó tó. Mészárszékből 50 font faggyú, minden tehén nyelve, a Kis malombul Sabbathale, és amit a város fizetett, vagy congestet vagy stólát.

A mesternek is fizetett minden gazda, akinek a határban szőlője volt, 1 köböl mustot, vagy 33 dénárt. A gyermekektől is annyit. Ha örök levelet írt, attul is egy köböl bort, melyet mindazonáltal 1628-ban a nótáriusnak conferalt a város. Asztala pedig a prédikátornál volt. A harangozónak fizetését, Ispitálynak jövedelmét meg lehet látni a város könyvében, melyről feljebb emlékeztünk.

így azért előmenetelt vévén magának a vallás szabados gyakorlása, káplánnal is gondolkodott az eklézsia, kiváltképpen azért is, mivel már Bálint Deák avégre testálta a Farkasháti nevű szőlőt, hogy abbul a káplán tartasson. De minekelőtte azt a káplánt kineveznénk, nem akarjuk elfelejteni, hogy Szántai Pál Érsek András után lett esperesté 1610-ben Szent Iván havának harmadik napján. Küldetett volt egy sinodusba Váradra Imre Pap ellen, akit 4 punctumbul álló reversálisra szorítottak. Megelégelvén maga itt való lakozását Szántai Pál, változott innen Tartzalra, megholt ott 15 9(hovem]bris 1621.

Ekkor foglaltatta el az első prédikátor parókiáját Miskoltzi Tsulyák István, aki azelőtt már káplánnak E. Bényérül behozattatott. E tisztelendő férfiúról sokakat és nagyokat lehetne beírni, de elég légyen a dolgot csak ujjal illetni, és az olvasót a N. eklézsia Prothoculumára igazítani. Jelentem hát őfelőle röviden, hogy amit a tudósok errül a seculumrul megjegyeznek, hogy az Isteni bölcs hatalomnak különös játéka tetszett ki ebben a százban, mert annyi nagy elméket teremtett ekkorra, hogy az első seculumtul fogva nagyobb fejek alig voltának. Ez a megjegyzés, mondom, igaz volt Miskoltzi felől, hogy ő volt mindenféle tudománynak kitetsző példája, az Isteni kegyelemnek gazdag kamarája úgy, hogy mióta ő itt élt, talentumosabb szolga nála egy sem volt. írására nézve oda illett a királyi írók közé, a verscsinálás-