Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)

1946

Adományok25 A múlt tanévben feltámasztott szupplikációt a főiskolával karöltve e tanévben is megren­deztük. Ez alkalommal az intézet külön regőscsoporttal vett részt a gyűjtésben. 11 gyülekezet Putnok, Hét, Velezd, Dubicsány, Vadna, Nagybarca, Bánhorvát, Bánfalva, Sajókaza, Zádorfalva, Szuha fogadta a pátenssel ellátott szupplikációs igehirdetőket, regőscsoportot és gyűjtőket. Az ösz- szes gyűjtésből 850 kg vegyes termény és 3.629,59 forint készpénz,186 1 bor jutott az intézetnek. Háromnegyed részét segélyként osztottuk ki részben készpénz, részben tandíjkedvezmény alakjában. Pénzsegélyben részesültek a következők: I. osztály: Sz. Kovács István 28, T. Kovács István 28, Láczay György 60, Mestellér József 34, Ványay Árpád 27, Oláh László 28 forint. II. osztály: Ba­logh László 34, Draskóczi László 34, Lőkös László 50, Nagy Zsigmond 32, Serfőző György 34, Szuhay Miklós 56, Danyi Ernő 26 forint. III. osztály: Csabai Géza 31, Dankó Gábor 54, Kulcsár István 28, Madár Pál 28, Bajusz Katalin 24, Pasztorniczky Elemér 42 forint. IV. osztály: Bódi Elemér 40, Bodnár Andor 40, Gédra Ferenc 60, Kopcsó István 56, Derján János 60, Lovas János 34, Nikházy Miklós 21, Pataky Dezső 27, Rákay Károly 40, Szakács Lajos 34, Aczél Éva 33, Mátrahegyi Erzsébet 24,Tolvaj Bertalan 40, V. osztály: Kaszonyi Sándor 40, Orosz Imre 32, Szabari János 60, Balogh Margit 35, Szakái Béla 60, Slinszki Ilona 28 forint. Szupplikáció26 Amikor a jelen nem nyújt lehetőséget a nyugodt emberi életre, akkor az emberi lélek, mivel a jövőbe előre nem láthat, a múlt emlékeihez, a múlt hagyományaihoz tér vissza. Jól esik szívünkre szorítani ezeket az emlékeket. Jól esik felújítani, nemcsak azért, mert fel kell újítani, hanem mert az ember a múltból is, a tradícióból is él . De jaj annak, aki kizárólag a múltból akarja életét táplálni! Egy ilyen hagyományt karol fel most a pataki diák. I. Követek indultak el a gyülekezethez, hogy hírül vigyék nagy szegénységünket. „Ne tagadja meg senki a lelki rokonságot! Adj ennie a te éhező atyádfiának, ha kér tőled! A közös Atya gyermekeinek kell segíteni egymást.” Hangzott az Ige a prédikáló diák ajkáról. II. Három kis csoport indult útnak, hogy vigyenek a falunak lelki és szellemi táplálékot. Egy a Szuha-völgyét, egy a Bodrog jobb parti falvait és a harmadik Tokaj környékét kereste fel. Az oly jóleső vendégszeretet mindenütt otthont varázsolt számukra. Ott­hon is voltunk, hiszen a magyar falu mindannyiunk féltőn szeretett otthona. Mindig szívesen hív és vár bennünket. Esténként felcsendült a zsoltár, mint bátor bizonyság- tétel: „Az Isten a mi oltalmunk.” Hozzá szállt a lélek megnyugvást keresve, hogy is­mét alászállva boldog öröme teljék a népköltészet remek alkotásaiban. Összeölelke­zett a város és falu lelke. Volt bánat, volt vidámság a népdalok, balladák, mesék és táncok bemutatása közben. Megmozdult a magyar lélek. Sohasem láttam még népe­met ily rövid idő leforgása alatt, jajgatni és kacagni”. III. Jó tettért jót várj. A falun volt a sor. Kérésünkre megnyílta a kamrák és az erszények. Tudta a magyar nép a kötelességét. Adtak, amit kértünk, sőt többet. Legyen hála érte egyedüli erősségünknek, Istennek. Nemesik Pál VIII. osztály 25 A Sárospataki Ref. Líceum és Tanítóképzőintézet évkönyve 1946-47. 38-39. p. 26 Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1946. Vol. XLII. No.4. 31. p. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom