Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)
1951
RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:149 SÁRAZSAPÁNY: Csoportunk vasárnap délután indult el szupplikációs szolgálatára a Sárospatakról 14 óra 44 perckor menő vonattal. A legközelebbi állomáson, Bodrogolasziban már le is szálltunk, és utunk hátralevő részét gyalog tettük meg. Félórai séta után Zsadányba érkezve örömmel vették tudomásul a csoport tagjai, hogy gyűjteni ebben a községben nekünk nem kell. Itt ugyanis szokássá vált, hogy a presbiterek még a szupplikáló diákok megérkezése előtt maguk keresik fel a gyülekezet tagjait, hogy átvegyék tőlük a pataki iskola támogatására már előre elkészített adományokat. OLASZLISZKA: Kedden délután hagytuk el a számomra oly kedves községet, Vámosújfalut, annak gyülekezetét s a mi szeretett Bottka Ferenc nagytiszteletű urunkat, aki valamikor pataki diák volt, és szeretete még most is él a pataki főiskola iránt. Az utolsó pár percet is felhasználta arra, hogy öntudatosítsa bennünk azt, hogy mit is jelent pataki diáknak lenni, s hogy különösen mit jelent annak lenni ma. Az idő 4 óra lehetett, mikor megérkeztünk Olaszliszkára, vándorutunk következő állomására. Kertész nagytiszteletű úr szeretettel fogadott bennünket s már megérkezésünk után egy pár perc múlva Szilágyi Imre V. éves theologus testvérünket Szegi-Long községben szolgálni küldte. A csoport többi tagja megkapta a lakásbeosztását, és mindenki a szállására indult. Kedvesen fogadtak bennünket mindenütt kivétel nélkül. Estefelé kimentünk lakótársammal, Tóth Gáborral az utcára, ahol az a kedves meglepetés ért, hogy a bakancsom sarka a liszkai sár iránti szeretete jeléül el akarta hagyni bakancsom. Az estét azért még kibirta, és másnap reggel Bíró Barna cipészmester testvérünk díj nélkül megcsinálta. Az esti istentiszteletet Tóth Gábor II. éves theologus tartotta. Az istentiszteleten részt vettek száma százhuszonnégy volt. Megjegyzésre méltó, hogy a liszkai gyülekezetben jegyzik minden alkalommal a megjelentek számát, a felolvasott Igét és az elénekelt énekeket. Szerdán reggel megkezdődött a gyűjtés, hogy Olaszliszka nem csak szereti a pataki főiskolát, de ha áldozatot kell hozni, áldozatot is hoz érte, ami abból is látszik, hogy a begyűjtött összeg reményen felüli 818 forint volt. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a gyűjtésnél nem a presbiterek, hanem lányok vezettek. Nagyon kedvesek voltak, és lelkiismeretesen teljesítették vállalt feladatukat. A mi vezetőnk Kiss Zsuzsika volt. A gyűjtés végezte után elhívott lakásukra, ahol kedves vendégszeretetben részesítettek. Kisséktől ebédelni mentünk, és ebéd után következő állomásunkra, Tolcsvára indultunk. •Fekete László II. reál. oszt. tanuló Kertész Gyula lelkipásztor: „A közöttünk forgolódó diákokat - a főiskola gyermekeit - szeretettel fogadtuk, és hisszük, hogy Isten áldottá teszi az ő szolgálataikat a hirdetett Igén és szeretetteljes személyükön keresztül. - Isten áldása vezérelje további útjukon! A gyűjtés pontos eredménye: 818,50 Ft + utólagos adomány 10 Ft, így összesen 828,50 Ft azaz nyolcszázhuszonnyolc forint 50 fillér. ERDŐBÉNYE: A templomban kevesebben voltak, mint Horvátiban, noha a református lelkek száma csaknem kétszer annyi, mint ott. Szabó Károly: A lelkipásztorok és gyülekezetek mindenütt szeretettel és áldozatkészséggel fogadták a csoportot. Mégis - a jövőre való tekintettel - meg kell állapítanunk, hogy mindenütt bizonyos csalódást okozott a műsor hiánya. A jövőben legalább - egyszólamú énekekből, kánonból álló - egyszerű műsort kell mindenütt adni. Legnagyobb gyűjtési összeg Erdőbényén, legszívesebb fogadtatás, legnépesebb gyülekezet az istentiszteleten Erdőhorvátiban volt. 149 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,794. 155
