Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)
1948
SZUPPLIKÁCIÓS KÖRZETEK, SZUPPLIKÁLÓK, RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓKBÓL I. KÖRZET: Ernőd, Vatta, Harsány, Borsodgeszt, Sály, Felsőábrány, Tibolddaróc, Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj, Eger, Makiár SZU PPL1 KÁNSOK: Kísérő: Bakos József (1 nap) Nagy László csv41., Zahoránszky László, Tózsa László., Benke József, Juhos János, Jakucs Gábor, Kovács József, Oláh Tibor., Balázs Miklós, Bán Gusztáv, Benke István, Dorka Miklós, Fábián István, Kálmán Lajos, Péter Béla. RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:42 EMÓD: Első állomásunk. Itt mindjárt kellemes meglepetés érte kis csoportunkat, ti. két falusi leányzó és a fiatal kántortanító fogadtak bennünket az állomáson. Kiderült, hogy Ernődön még nem voltak szupplikánsok, így nagy a kíváncsiság és az érdeklődés irányunkban. Délután 5 órakor volt az istentisztelet, majd az egyházi műsor, utána fél 7-kor fogtunk hozzá az iskolában „világi” előadásunkhoz, mely főleg 48-as dalokból, szavalatokból, népi táncokból és vidám jelenetekből állott. A gyülekezet, ill. a hallgatóság mind a templomi, mind az iskolában tartott előadásunkkal meg volt elégedve. Az egyik atyafi meg is jegyezte: ”Jó lenne minden évben legalább kétszer ilyen szép estét végighallgatni!” HARSÁNY: Reggel meglepetés ért bennünket, leesett az első hó. Bizony ennek nem nagyon örültünk, mert cipőink, bakancsaink meglehetősen rosszak! BORSODGESZT: Miként Vattán, itt is a presbiterek, a kurátor az egyházfi sőt maga a bíró is járt gyűjteni a csoport tagjaival. Váradv Pál lelkipásztor: A borsodgeszti gyűjtés túloldali elszámolását hivatalosan igazolom. - Szeretettel vártuk és nagy szeretettel fogadtuk sárospataki főiskolánk szupplikációs csoportját. — Tudjuk, hogy a sárospataki főiskola a szegények iskolája volt mindig. Azt is tudjuk, hogy szegények iskolájából koldusok iskolájává lett. - Mi a magyar élet szegényei készséggel osztjuk meg vele szegénységünk filléreit, abban a vigaszadó reménységben, hogy amint a miénk volt a múltban és miénk a jelenben, úgy miénk marad a jövőben is. Köszönjük, hogy egyhangú, szomorú életünkbe a fiúk nagyon szépen sikerült szereplésükkel egy kis derűt és örömöt hoztak. A jó Isten áldja meg a csoport további munkáját, a sárospataki főiskolát és vele minden magyar embert. Vigasztaljuk és erősítsük magunkat a 263-ik dicséret 2-ik versével : „Ha a nehéz időben elcsügged a szívem, Vigasztalást Igédben, Uram Te adj nékem!” TIBOLDDARÓC: Alighogy megérkeztünk és letelepedtünk Farkas Sándor lévita- tanító úr szobájába, jöttek a presbiter egymás után, tömött, hosszú sorban.... Mindegyik kezében egy-egy korsó bor. Korsó bor az asztalon, bor a poharakban, bor a zongora tetején korsókban tárolva. Tyű, mi lesz itten? Meglepődve tekingettünk egymásra... De bizony a bor nem nagyon fogyott. „Hát ilyenek ezek 4 csv. (a továbbiakban csoportvezető) 42 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,299. 43
