Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)

1949

XXIV. KÖRZET: Aggtelek, Jósvafő, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye, Tornakápolna, Égerszög, Kánó SZUPPLIKÁNSOK: Ruszkay Gyula csv., Párdy György, Batta Sándor, Csehi László, Erdélyi Elemér, Fekésházy Károly, Jakob Károly, Katona László, Keresztes József, Major Gyula, Pataky Zoltán, Tóthmátyás Lajos RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:91 AGGTELEK: A kényelmes „bódvavölgyi” gőzösön délután 2 órakor érkeztünk Színbe. Igazán nem az utazás volt kényelmes, hanem a mozdonyvezető, mert nem terhelte túl a pályát 40 km-t négy óra alatt futva be gőzösével. Abban a reményben, hogy egy óra múlva jön az autóbusz, és elvisz minket Aggtelekre, örvendező lélekkel küldtük a vonatot útjára utána zengve Krisztus nevét. Számításunkba azonban hiba csúszott, mert az autóbusz nem három órakor, hanem csak hat órakor jön, és nem megy be Aggtelekre, hanem csak a jósvafői barlangig, ahonnan még 6 km-t kell gyalogolni. Szin- Aggtelek 18 km. Eldöntöttük, hogy elindulunk gyalog. Színben bementünk Kovács Pál református lelkipásztor testvérünkhöz. O kerített nekünk egy szekeret. így az autóbusz helyett két tüzes paripa segített minket be Aggtelekre. Ablonczy László lelkipásztor fogadott szeretettel. Miután a fuvarost 50 Ft-tal kielégítettük, megtörtént elszállásolásunk. A délutáni istentisztelet után megnéztük a cseppkőbarlangot. A „hangversenyterem pódiumáról” a barlang csendjében felhangzott, s azóta is száll tovább a barlangok labirintusában kórusunk éneke: „Zengd Jézus nevét, zengd világ!” - A tiszteletes úrtól sok érdekes dolgot halottunk a gyülekezetre vonatkozólag. Elmondta, hogy a háború a templom minden berendezését elpusztította, s ezt a gyülekezet újjáépítette. A munkálatok költségei 24 ezer forintra rúgtak. Ebből 4 ezret segélyként kaptak, a többit két év alatt a gyülekezet adta össze. A lélekszám 565, ebből adófizető 123 fő. E hatalmas megterhelés mellett az államosításig még is­kolát is tartott fenn a gyülekezet. - Egy jó tanuló szegény diák eltartásához rendszeresen hozzájárul­ni nem tudnak, mert anyagi helyzetük bizonytalan, de ha az iskola szükséget lát, akkor gyűjtést ren­deznek a számára. JÓSVAFŐ: A falu apraja azt a parancsot kapta, ha meglátnak minket, jöjjenek be a nagytiszteletü úrhoz. Az apróságok meg is érkeztek, és a társaság szétszéledt azzal, hogy fél 6-kor ismét találko­zunk. A faluban villanyvilágítás nincs, ezért a templomi világítás az úrasztalára helyezett lámpával történt. - A református lelkek száma 496, adófizető 126 fő. Itt az adakozási készség nem nagy, mert eddig az egyház segítette a híveket a 395 kát. hold birtokából. Adót csupán a lelkészi és a tanítói fizetés fedezésére adtak. Miután a birtok lecsökkent 99 kát. holdra, amiben benne van a lelkészi és tanítói javadalom is, a gyülekezet lassan válik adakozó egyházzá. TORNAKÁPOLNA ÉS TERESZTENYE SZŐLŐSARDÓ FILIÁI: Úgy gondoltuk, hogy e három faluban egy este el tudjuk végezni szolgálatainkat. 5-kor kezdtünk Tornakápolnán, 6-kor Teresztenyén, ezután mentünk Szőlősardóra, ahol már nagyon türelmetlenül várt a templomban a gyülekezet. Másnap Kápolnára Erdélyi és Csehi ment vissza gyűjteni, Erdélyi szolgált a bűnbánati áhítaton; Teresztenyén Keresztes és Jakob gyűjtött, Párdy szolgált a bűnbánati áhítaton; a csoport többi tagja Szőlősardón maradt, Ruszkay Gyula szolgált. Itt az áhítat után bibliaóra is volt. A vonaton hazafelé „morzsaszedegetésre” gyűltünk össze, mindenki elmondta, ami benne felmerült a szupplikációval kapcsolatban. Általános vélemény: ez a hét nem volt haszontalan üresség az életünkben. Itt az ember egy hétre kikerül egy kicsit az „életbe”, és tapasztalatokat gyűjt magá­nak, elraktározhat olyan dolgokat, amelyekre később még szüksége lesz. 91 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,395. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom