Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)
1949
XXIV. KÖRZET: Aggtelek, Jósvafő, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye, Tornakápolna, Égerszög, Kánó SZUPPLIKÁNSOK: Ruszkay Gyula csv., Párdy György, Batta Sándor, Csehi László, Erdélyi Elemér, Fekésházy Károly, Jakob Károly, Katona László, Keresztes József, Major Gyula, Pataky Zoltán, Tóthmátyás Lajos RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:91 AGGTELEK: A kényelmes „bódvavölgyi” gőzösön délután 2 órakor érkeztünk Színbe. Igazán nem az utazás volt kényelmes, hanem a mozdonyvezető, mert nem terhelte túl a pályát 40 km-t négy óra alatt futva be gőzösével. Abban a reményben, hogy egy óra múlva jön az autóbusz, és elvisz minket Aggtelekre, örvendező lélekkel küldtük a vonatot útjára utána zengve Krisztus nevét. Számításunkba azonban hiba csúszott, mert az autóbusz nem három órakor, hanem csak hat órakor jön, és nem megy be Aggtelekre, hanem csak a jósvafői barlangig, ahonnan még 6 km-t kell gyalogolni. Szin- Aggtelek 18 km. Eldöntöttük, hogy elindulunk gyalog. Színben bementünk Kovács Pál református lelkipásztor testvérünkhöz. O kerített nekünk egy szekeret. így az autóbusz helyett két tüzes paripa segített minket be Aggtelekre. Ablonczy László lelkipásztor fogadott szeretettel. Miután a fuvarost 50 Ft-tal kielégítettük, megtörtént elszállásolásunk. A délutáni istentisztelet után megnéztük a cseppkőbarlangot. A „hangversenyterem pódiumáról” a barlang csendjében felhangzott, s azóta is száll tovább a barlangok labirintusában kórusunk éneke: „Zengd Jézus nevét, zengd világ!” - A tiszteletes úrtól sok érdekes dolgot halottunk a gyülekezetre vonatkozólag. Elmondta, hogy a háború a templom minden berendezését elpusztította, s ezt a gyülekezet újjáépítette. A munkálatok költségei 24 ezer forintra rúgtak. Ebből 4 ezret segélyként kaptak, a többit két év alatt a gyülekezet adta össze. A lélekszám 565, ebből adófizető 123 fő. E hatalmas megterhelés mellett az államosításig még iskolát is tartott fenn a gyülekezet. - Egy jó tanuló szegény diák eltartásához rendszeresen hozzájárulni nem tudnak, mert anyagi helyzetük bizonytalan, de ha az iskola szükséget lát, akkor gyűjtést rendeznek a számára. JÓSVAFŐ: A falu apraja azt a parancsot kapta, ha meglátnak minket, jöjjenek be a nagytiszteletü úrhoz. Az apróságok meg is érkeztek, és a társaság szétszéledt azzal, hogy fél 6-kor ismét találkozunk. A faluban villanyvilágítás nincs, ezért a templomi világítás az úrasztalára helyezett lámpával történt. - A református lelkek száma 496, adófizető 126 fő. Itt az adakozási készség nem nagy, mert eddig az egyház segítette a híveket a 395 kát. hold birtokából. Adót csupán a lelkészi és a tanítói fizetés fedezésére adtak. Miután a birtok lecsökkent 99 kát. holdra, amiben benne van a lelkészi és tanítói javadalom is, a gyülekezet lassan válik adakozó egyházzá. TORNAKÁPOLNA ÉS TERESZTENYE SZŐLŐSARDÓ FILIÁI: Úgy gondoltuk, hogy e három faluban egy este el tudjuk végezni szolgálatainkat. 5-kor kezdtünk Tornakápolnán, 6-kor Teresztenyén, ezután mentünk Szőlősardóra, ahol már nagyon türelmetlenül várt a templomban a gyülekezet. Másnap Kápolnára Erdélyi és Csehi ment vissza gyűjteni, Erdélyi szolgált a bűnbánati áhítaton; Teresztenyén Keresztes és Jakob gyűjtött, Párdy szolgált a bűnbánati áhítaton; a csoport többi tagja Szőlősardón maradt, Ruszkay Gyula szolgált. Itt az áhítat után bibliaóra is volt. A vonaton hazafelé „morzsaszedegetésre” gyűltünk össze, mindenki elmondta, ami benne felmerült a szupplikációval kapcsolatban. Általános vélemény: ez a hét nem volt haszontalan üresség az életünkben. Itt az ember egy hétre kikerül egy kicsit az „életbe”, és tapasztalatokat gyűjt magának, elraktározhat olyan dolgokat, amelyekre később még szüksége lesz. 91 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,395. 96