Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)

1949

hér templom feketébe öltözött emberekkel, asszonyokkal. Madarassy Kálmán szolgál az Ézsaiás 55:1-3. verse alapján. A szemek a szószékre figyeltek. Az igehirdető bizonyságtétele mindnyájunkat lekötött. Majd elhelyezkedtünk a szószék előtt. Kezdtük a műsort. Néma csend a templomban, min­denki minket figyelt. Nem dicsérem a csoportot, de igen jól ment minden. Tudtuk mi azt, hogy itt nekünk még jobb munkát kell végezni. Az előadás után csoportvezetőnk köszönetét mondott a gyü­lekezetnek, hogy ilyen szeretettel vettek körül bennünket. „Emlékül - mondta - itt hagyunk egy éne­ket.” Megtanította a 35. számú kiséneket. Boldogan állapítottuk meg, hogy gyönyörűen és szívből énekli a gyülekezet. Majd az 1. számú kiséneket is megtanítottuk. Az igazgató-tanító úr mondott zárószót. Köszönte a főiskolának, hogy küldött diákokat ide is, kérte továbbá a gyülekezetei, hogy fogadják szeretettel a diáksereget, és jószívvel adakozzanak iskolánk céljaira. Befejezésül a 25. zsoltár 2. versét énekeltük. Az énekszó alatt lassan kifelé indult a gyülekezet. A presbiterek az Úr asztala körül várták a diákokat. Mindenkinek jó helye volt. - Több emberrel beszélgetve megállapí­tottuk, hogy nagyon hiányzik a falunak a lelkész. Sokan restellik, hogy a sok hátralék miatt nincs lelkipásztora a gyülekezetnek, és kezdik fizetni a hátralékot. - Mi, akik rövid ideig voltunk a falu­ban, azt tapasztaltuk, életre való gyülekezet, és megérdemli, hogy egy komoly lelkipásztor végezze itt a megkezdett munkát. SZAKÁCSI: A falu közepén egy idős bácsi megkérdezte, mit akarunk itt. Elmondtuk honnan és miért jöttünk. Igen megörült, mert azt hitte, valami pártemberek vagyunk. A nagytiszteletű úr saj­nálta, hogy az érkezésünkről tájékoztató levelet nem kapta meg. A fiúk nyugtalanok voltak, féltek, hogy nem lesz helyük, de a kedves nagytiszteletü úr és hitvese mindent elrendezett. A szíves fogad­tatás után az aggodalom megszűnt. Beszélgetésünk során a nagytiszteletű úr szomorúan számolt be arról, hogy a gyülekezet létszáma mindig kevesbedik. A munka, munkahely hiánya miatt már 16 fiatal férfi ment el a diósgyőri gyárba. Jelenleg nagy szegénység uralkodik itt, mert az erdő, amiből pénzelt a falu, le van zárva, egyáltalán nem lehet egy fát sem kitermelni. - Változás történt tervünk­ben, mert ebédre még Szakácsiban maradtunk. Igazán meglepett a szeretet, melyet tanúsítottak ve­lünk szemben. Kevesen vannak reformátusok, kicsiny és szegény a gyülekezet, de az adakozásban egyek. Akik nem voltak odahaza, amikor fiúk ott jártak, a parókiára hozták utánunk fillérjeiket. XXXI. KÖRZET: Alsófügöd, Felsőfügöd, Abaújdevecser, Szend, Szalaszend, Csenyéte, Litka, Szemere, Fulókércs, Alsóméra, Felsőméra, Novajidrány SZUPPLIKÁNSOK: Szűcs Endre csv., Bacsó Bertalan, Erdősi János, Farkas Zoltán, Balogh Sándor, Beregszászy Gyula, Constantin Miklós, Glasz Endre, Muzsnai Gábor, Sipos Gyula, Sipos István, Vitányi Ödön. RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:88 FÜGÖD: Délelőtt templomba menetelkor egy rendőr igazoltatta a csoportot. Istentisztelet után egy encsi nyomozó ismét igazoltatott minket. Farkas Zoltán Encsen a járási főkapitányságon láttamoz­tatta igazolványunkat, majd a nyomozó kívánságara Bacsó Bertalan és Farkas Zoltán bemutatták a Rendőrkapitányságon a Patakról hozott felolvasás szövegét, a verseket, a kis- és próba- énekeskönyveket. ABAÚJDEVECSER: Délután öt órakor összegyűlt a csoport Gulyás János lévitánál. Rövid próbát tartottunk. Majd csoportunk három lelkes tagja elkérvén a templom kulcsát, beharangozott. Mi a tanító úr lakásán hosszúra hegyezett füllel hallgattuk, vajon három társunk nem fogja -e félreverni a 88 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,365. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom