Dienes Dénes (szerk.): Isten Anyaszentegyházának emlékezetire... Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegyében 1753-1759, 1764. - Acta Patakina 8. (2001)

Mértékek, pénzek, szómagyarázatok

MÉRTÉKEK, PÉNZEK, SZÓMAGYARÁZATOK

Ábécésta = kezdő kisdiák Adaja = adója

Ágybér = a házasok által fizetett bér Ártány = heréit sertés

Átalag = kishordó, vidékenként változó űrtartalommal

Atlac (atlasz) = egyfajta „sima” selyemszövet

Bulya vászon = igen finom, áttetsző', „török technikával” készült

Capa, capás = pikkelyesre, recésre, rögösre munkált

Cathedra = szószék

Cseber = Régi borűrmérték, vidékenként változó űrtartalommal. A legismertebb a budai cseber, amely 42,42 literes volt. A tokaji kis cseber kb. 42 literrel volt egyenlő, tehát a budaihoz hasonló. Zemplén megye területén használták az 50,9 és a 88,23, Borsodban pedig az 53,5 literes csebret is.

Csilye (csille) széna = egy szekérre való széna

Dénár (Denarius Hungarus, pénz) = a magyar forint váltópénze, 1 forint =100 dénár

Dézsma (decima) = tized. I. (Szent) István király törvénye óta Magyarországon is megillette az egyházat a termés egytizede. A

XVI. század közepétől már igen ritkán volt egyházi kézen, mert a kamara a honvédelmi költségek fedezésére bérelte. A

XVII. századi nyelvhasználat a dézsmán nem feltétlenül az egyházi eredetű tizedet értette. Sokszor a földesúrnak fizetendő terméshányadot is így nevezték, gyakran a disznó, a bor után követelt dézsmát, olykor a gabonakilencedet.

Dikta = vászonkötéssel készült selyemszövet Dufla (dupla) selyem = kétszer megmunkált selyem Élet = gabona (búza és árpa)

Énekes halott = Akinek temetésén nem hirdetett igét (nem prédikált) a lelkész, hanem egyházi énekeket énekelt — legtöbbször — a tanító.

Esztrenga = Juhok tartására szolgáló karám a legelőn.

Ficsor = a vékánál kisebb méró'edény gabona számára Font = régi súlymérték, 42 lat = 56 dkg.

Forint (magyar forint) = 100 dénár Garas = általában 4 magyar dénárt érő pénz

ex 256 80