Czegle Imre: A sajtó (periodika) zsengéi röplapok - újságlapok - röpiratok (1503-1730) a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárában - Acta Patakina 7. (2001)
Bevezetés
részét házában továbbra is nemcsak megőrzi, hanem olvassa is. A könyvtár e megmaradt részéről keveset tudunk, annyi ismert, hogy ez is piacra került, bizonyára az idők viharai szétszórták, megsemmisült. Újra nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy Kazinczy abban volt nagy, hogy a semmiből is tudott valamit csinálni, a kevésből sokat és a fillérekből forintokat. Ugyanis felismeri e vásári portéka értékét, tervszerűen gyűjti, rendezgeti; sok nyomtatvány címlapjára nemcsak nevét írja rá. de megjegyzéseivel látja el. Különös gondossággal gyűjti a magyar anyagot. Egy mondat kedvéért töredéket őriz meg, mert az egy magyar főúr, gróf Keglevichet említi, mint erős embert, akit arra méltattak, hogy egy súlyos és nehéz zászlót vigyen egy körmenetben. E mondat megjegyzésével látja el és nyomtatványai közé helyezi. Betühíves közlésre törekedtünk, minden jó szándékunk ellenére bizonyára előfordulnak tévedések, elírások, hibák. A 16-17. századokban nyomtatott latin, de különösen a gótbetüs német szövegek olvasata és megértése gyakran próbára tette latin és német nyelvi tudományunkat. Azt is el kell mondanom, hogy maga Kazinczy is növeli e kiadványok számát úgy és azzal, hogy külföldön /Németország, Hollandia/ megjelent gyűjteményes, illetve tanulmányokat közlő és tartalmazó kötetet aprít fel s közülük a magyar szerzők műveit borítékolja s mint önálló egységet, kiadványt gyűjteménybe sorolja /Id. a 234-239., illetve 545-546. sz. alatt leírt füzetet./ Ide, az aprónyomtatványok közé, sorolja ő a nagyszombati naptár köteteit is. Nem mertük megváltoztatni eljárását. E közléstechnikai szabályokat Hubay Ilona könyvéből szó szerint átvettük. E nyomtatványok címleírásában a sorvégződéseket mi is álló vonallal jelezzük. Adatainkat csak a Hubay könyvében leírt kiadványok adataival vetettük össze, azaz az OSZK könyvanyagával, ahol nincs Hubay bibliográfiájára hivatkozás, az a kiadvány unikum, azaz egyetlen ismert példány. Végezetül azt a feladatot említem meg, mely abból adódik, hogy munkánk során gyakran tapasztaltuk és kellett megállapítanunk, hogy a nyomtatvány szövegében/ címében vagy csak utalásban/ említett melléklet /címkép, térkép, ostromkép/ állományunk példányából hiányzik /ld. 3, 98, 135, 155, 301, 308, 309, 312, 313, 384, 412, 447, 458, sz. alatt leírtakat /. Hosszú könyvtárosi munkám során az az ismeret erősödött meg, hogy az illusztrációk, lett légyen az képmás, vagy városkép, nem önálló kiadványfajta volt, hanem mint egy nyomtatott szöveg melléklete, kísérője s igazi értelme e kettőnek együtt van. - Kazinczy kezeírásával elkészített leltár azt is elárulja, hogy imént említett címképekből, illusztrációkból, térképekből neki külön gyűjteménye van, és amelyeket „Tabula militares et Topographicae” /307 db/, illetve „Topographica minori 11