Pocsainé Eperjesi Eszter: Palágyi Deák Geyza 1871-1931 - Acta Patakina 5. (2001)

II. Palágyi Deák Geyza, származása, élete, tanulmányai, művei

telt kalap még mindig a kezébe volt, melyből kitartó buzgalommal magozta a cseresznyét, és szórta magjait maga körül a szobában.- Kivel lehet itt a főiskola építéséről beszélni? - kérdé Öméltósága. A szenior végig mérte Öméltóságát, s mivel grófot semmiképpen nem nézett ki belőle, csak úgy foghegyről válaszolva szólt neki:- Akár én velem is!- Akkor kérem szíveskedjék valakit megnevezni, aki átvegye a holnap érkezendő 300 hordó meszet, melyet a főiskola építésére Bozosról indítottam útnak.

A szenior esze nélkül ugrott fel az íróasztal mellől, s meleg hálálkodá- sok között kísérte ki a már kifelé lábtózó grófot.”9

Deák Lőrinc az 1848-49-es szabadságharcban Kazinczy Lajos futárja volt. Találkozott Kossuthtal is. Részt vett a schwechati csatában, ezért a szabadságharc után az ügyvédi gyakorlattól eltiltotta az osztrák kormány. Csak a kiegyezés után folytathatta ügyvédi hivatását. A szabadságharc után szolgabíró volt Szerednyén. Első felesége Varga Szerén, akinek édesanyja Kazinczy Thalia, Kazinczy Ferenc nyelvújítónk lánya volt. Titokban házasodtak össze, ez a házasság azonban válóperrel végződött. Második felesége Soós Julianna, aki Kisgejőcön született, Soós Péternek és Kertész Máriának gyermekeként. Soós Péternek igen szép birtoka volt Kisgejőcön, a Latorca partján méhese, halászó tanyája, és sok szép lovat tartott. Kertész Mária Szerednyén született, ahol rokonsága és birtoka volt, édesanyja Alvinczi lány, Alvinczi generálisnak a leszármazottja. Nagyon rangos családból származott. Kertész Máriának volt egy rendkívüli adottsága, nagyon jól tudott rajzolni. Gyönyörű rajzokat festett hímesekre forró viasszal, vékony ecsettel. Sokszor az egész falunak „hímezte” a tojásokat. Palágyi Deák Geyza rajztehetségét innen származtatja: „Itt említem, hogy édes apámnak szép írása volt, de családjában nem hallottam, hogy lett volna valaki, aki rajzolni, festeni tudott volna. Tehát ezt az örökséget azt hiszem az Alvinczi nemzetségből származó nagyanyámnak, Kertész Máriának köszönhetem.”10

Deák Lőrinc tréfás, adomázó ember volt. Igaz szókimondó és szabadnyelvü is, ezen jellemvonásai sokszor bajba sodorták, ha társaságban volt. Becsületes, jellemes embernek tartották barátai, ha vala4 P. Deák Geyza: Magyar lim-lom. Sp. 1928, 9. p.

10 P. Deák Geyza naplójából

13