Pocsainé Eperjesi Eszter: Palágyi Deák Geyza 1871-1931 - Acta Patakina 5. (2001)

II. Palágyi Deák Geyza, származása, élete, tanulmányai, művei

1897-ben jelent meg Taksonyi József: „A szabadságharcz versben” című munkája.1:1 A kiadványhoz a rajzokat Deák Geyza ké­szítette. Az „Ébredés - A branyiszkói csata - Világos” c. toll- illusztrációin a magyar népélet alakjait kelti életre. A költővel együtt rajzaiban éli át a szabadságharc hősi és fájdalmas eseményeit. „Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak: Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat!”* 16 Ezeken a rajzokon is tükröződik magyarsága, a magyar nép szeretete, annak sorsában való osztozás és a hazaszeretet. 1899 őszén Pápára kerülve nemcsak rajztanárként munkálko­dott, hanem bekapcsolódott a város irodalmi életébe is. A pápai Jókai­kor tagjaként pályaművet készített. Ez a „Szomotor” c. pályanyertes mü megjelent a Jókai-kör Évkönyvében.17 Az előszóból és két énekből álló verses elbeszélés valóságos képe mindennek, ami magyar. A szülőföld iránti határtalan szeretet, az utolsó rög iránti ragaszkodás, a bőséges, gazdag termést adó vidék költői képe tárul elénk. Ez a Tisza-Bodrog-Latorca vidéke. Ela Deák Geyza már gyermekkorában messze is került ettől a vidéktől, de a honvágy mindenkor ideköti. A pápai évek idején is ide húz a szíve. Ide húz magyarság érzete. Arra a földre, ahol honfoglalóink először telepedtek le, akár küzdelmes, viszontagságos napokat látva, akár csendesebb időket élve. A költői elbeszélés Szomotor község történe­tét mondja el. Míg Árpád hadával hazát foglalni járt, az otthon mar­adottakra idegen népek támadtak. Ahol mindez történt, ott van Szomotor község, ma is így hívják. Árpád népével hazatérve „szomo­rú-tort” tartott, így lett a falu neve Szomotor. P. Deák Geyza ezzel az írásával a szülőföldnek állít emléket. A honfoglaló magyarság küz­delmes alakjai, a múló élet tárgyai, történelmi emlékhelyek tárulnak fel előttünk elbeszéléseiben. Csak az tud így írni, aki szívének- lelkének határtalan szeretetét tárja fel szülőföldje iránt: Újhelytől dél felé terül egy szép róna,-Szebb hely nem is hiszem, hogy kívüle vó’na - Széles gyep-pázsitján gulya, ménes legel, Dús, kövér „bozót”-ja szilaj csikót nevel. 1'' Tudományos Gyűjtemények Nagykönyvtára, Sárospatak. ZÁ. 115. 16 U.a. minta 15. sz. 38. p. 17 A Pápai Jókai-kör Évkönyve az 1899-1900. évről. 30-36. p. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom