Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)

Tanítók és diákok

a kollégiumokba. Nem kellett szüntelenül új rendtartásokhoz alkalmazkodniuk, beilleszkedésüket ez segítette, gyorsította. Ha pedig figyelembe vesz- szük, hogy ezek a rendtartások Sárospatak közvetítésével nyugati egyetemek törvényeiben gyökereztek,30 az oda eljutó peregrinusok ismerős, megszokott feltételekkel találkozhattak a messzi idegenben is. A vándorlás középfokon éppúgy megfigyelhető, mint a kollégiumközi belső peregrináció. Szikszón, Szepsiben, Göncön jó színvonalú iskola működött, mégis tanult (a nevek alapján következtetve) 1608-ban a tarcali skólában mindhárom mezővárosból egy-két diák.31

A nyilvános tanulásra fordított idő - a vasárnapot kivéve - általában naponta hat óra lehetett. Magyarjesztreben 1629-ben az esperes délelőtt és délután három-három órát elégnek nyilvánított erre, bár úgy tűnik, a tanító korábban többet követelt. Szegedi Kis István tudós reformátor négy, legfeljebb öt órát javasolt tanítási időnek.32 A nyilvános tanulás mellé kell számítanunk az egyéni foglalkozásokat is, amelyeket ugyancsak naponta megköveteltek a diákoktól, különösen a bibliaolvasást. Kötelező volt a megjelenés minden nap kétszer istentiszteleten. A szünet az alumnusokat tartó iskolákban a három nagy ünnep (húsvét, pünkösd, karácsony), aratás és szüret idején volt, összesen mintegy tizennyolc hetet tett ki.

A tananyagra nézve a tanító jövedelmét alkotó didactrum, valamint az 1648. évi pataki zsinati végzés, az iskolai törvények és Szepsi iskolájában született jegyzetkönyv33 viszonylag sok információval szolgálnak. A legalsó fokon írásolvasást tanítottak, általában három évig. Oktatták a matematika alapjait is, az összeadást, kivonást, szorzást. A tanulás rendjében nagy hangsúlyt helyeztek a latin nyelvtani szabályok elsajátítására. A latin grammatikát Molnár Gergely kolozsvári tanár könyve alapján oktatták. Molnár 1554-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, hazatérte után Kolozsvárott lett lektor, majd rektor, itt halt meg 1564-ben.34 Az 1556-ban megjelent

30 BÉKEFI RÉMIG: A Sárospataki Ev. Ref. Főiskola 1621-iki törvényei. Bp. 1899. 8. p. A heidelbergi főiskola törvényeivel való egyezés egyértelműen kimutatható. Vö. Szombathy János: A sárospataki főiskola története. Sárospatak, 1919. 226-227. pp.

33 MPEA XI. (1927). 168. p.

32 Tóth Béla: Első pedagógiai írónk, Szegedi Kis István. In Tanulmányok Ráckeve múltjából. RáckeveSzentendre, 1986, 91p.

33 MÉSZÁROS ISTVÁN: Iskolai jegyzetkönyv. i. m.

34 ZOVÁNYI JENŐ: Lexikon, i.m. 412. p.

24