Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)
Tanítók és diákok
Siderius János Szikszón született, valamikor a XVI. század közepe táján.43 Az első biztos adat róla az, hogy 1583. május 9-én beiratkozott a wittenbergi egyetemre. Itt a magyar bursa seniorává választották augusztus 24- én, ami feltétlenül jelzi nem csupán népszerűségét diáktársai között, hanem tudományos felkészültségének színvonalát is. 1584 nyarán tért haza Németországból, s azonnal a kassai magyar prédikátorság nem jelentéktelen hivatalát nyerte el. Kassán nem sokáig maradt, alig egy fél esztendeig. Távozását annak a körülménynek tudhatjuk be, hogy a nevezetes város ekkor már élesen elhatárolta magát a reformátusoktól, szigorúan ragaszkodott az Ágostai Hitvalláshoz, és ezt megkövetelte papjaitól is.44 Lassan Wittenbergből is kiszorulnak majd a helvét hitvallású magyar diákok, Siderius még gyarapít- hatta tudását a lutheri reformáció fellegvárában reformátusként, itthon azonban már élesebb választóvonal feszült a két irány között. Kassáról Tarcalra vezetett az útja 1585 tavaszán. Tarcali lelkipásztorságának utolsó évében, 1598-ban az abaúj-tornai egyházmegye esperesévé választotta. 1599-ben Szepsibe távozott, ahol es- peresi hivatalától 1604-ben megvált, s ugyanott hunyt el 1608. augusztus 31-én. Siderius János a reformáció harmadik nemzedékéhez tartozott. Nemzedékének európai színvonalon képzett gyülekezeti lelkipásztora volt. Korabeli népszerűségét, elismert voltát jelzi Bőd Péter jellemzése: „Volt Tartzali prédikátor, Abaújvár és Torna Vármegyékbéli Ekklésiák Esperestjek, nagy hírű, kedvességül és szép tudományú nevezetes ember".45 Tudományos hírét az 1597-ben kiadott kátéjának köszönhette. Legalább is ez irodalmitudományos munkálkodásának legjelentősebb gyümölcse. Kátéjának szinte egyedülálló jelentőségét mutatja népszerűsége: két évszázadon keresztül 34 kiadást ért meg, utoljára Pozsonyban nyomtatták ki 1785- ben. A debreceni kiadások példányszáma 30 ezer körül mozgott.46 Siderius munkája azonnal a közfigyelem elé került, röviddel megjelenése után a 43 ZOVÁNYI JENŐ: Lexikon, i.m. 542-543. pp. 44 RÉVÉSZ KÁLMÁN: Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. Bp. 1894. 45 BŐD PÉTER: Magyar Athenas, (hn.) 1766. 240. p. 46 BARCZA JÓZSEF: Siderius János kátéja. In Studia et acta ecclesiastica. III. Szerk. Bartha Tibor. Bp. 1973. 849-876. A következő idézetek is ott. 27
