Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)
Jegyzetek
JEGYZETEK Ezek elhangzása után a diákok egyike, a szenior vagy ki, egy elszánt szószóló a coetus nevében kérte az eklézsiát, hogy az eddigi kárukkal számot vetve, amely tanulmányaikban terheli őket, legyen gondja végre, hogy az iskola abba a korábbi állapotába állíttassák vissza, amelyben a változtatás előtt volt; [...] ugyanis a gimnázium ama rendjét egy időre legalább visszakapja, míg oda nem figyelnek, hogy az ifjúság előmenetelét szolgálja. Mivel pedig látják, hogy ama jövőbeli rendeletek semmi jót nem ígérnek, értsd: amelyek hét hónap óta csekély vagy éppen semmi hasznukra nem voltak a tanulmányok során, éppen ezért eme későbbi téli tanulmányi tervet semmi módon nem fogják elfogadni; és ezt három változatban elmondta a szószóló. Mikor pedig láttam, hogy a tanuló ifjúság további beszédekkel akar minket terhelni, hallgatást parancsoltam, s hogy nyugodjanak meg, és térjenek vissza a gimnáziumba tanulmányaikhoz, így hagytam el Patakot. 542 Az 1630. évben, május hónap első napján volt a pataki gimnázium tanulóinak első előléptetése [tkp. vizsga, amelynek eredményeként magasabb tanulócsoportba kerülhetett egy-egy diák]. Ezen részt vett méltóságos Rákóczi György főispán úr két gyermekével és udvari embereivel. Ott voltak a város udvari emberei és tanácsosai közül is némelyek. Jelen volt a pataki lelkészi kar, Szepsi Mihály az abaújvár-tornai egyházmegye esperese, Bakai Benedek, akit a méltóságos főispán úr akkor hívott meg a pataki rektorságra, én [Miskoczi Csulyak István zempléni esperes], Kisfaludi Orbán és Komjáti Mátyás. Az esemény reggel 8 órakor kezdődött és 12 órakor ért véget. Ebédeltünk és vacsoráztunk ugyanazon a napon, a pataki várban, a főispán jóakaratából. 543 kérvényük 544 folyamodtak 545 kérvényünkkel megkeressük 546 adjon 547 kenyértartó 548 A pataki iskola meglátogatása november 27-én, szombaton. Hívtam a seniort, a praebitort és minden tanuló-csoportból két elöljárót, hogy lelkiismeretesen tegyenek bizonyságot a tanárok tanításban való odaadásáról és hűségéről, hogy az milyen. Milyen leckét adnak elő? Vajon tanítják-e a latin nyelvtant és a görög nyelvet? A professzor bevégezte Trelcotium-ot, már Bellarmin Controversias c. művét tárgyalja. Róla semmit, hanem csak jót mondanak. 0 is úgy a tanulókról. Vajon vizsgáztatnak-e, minden nap, hányszor? Azt mondták: ... Logika, retorika, filozófiai és teológiai vitatkozások, görög olvasás, rétor és poéta a pataki iskolából kihaltak. Meghagytuk a tanároknak, hogy odaadok legyenek, a grammatikában, a logikában és a retorikában az egyszer már bevett szerzőt kövessék. Keckermann jól megszokott az iskolában a logikát illetően, ugyanő a retorikában is követendő. Mylius összefoglalta Keckermann retorikai kézikönyvét, azt tehát Bényei úr tanítsa! A görög szerzőkről is egymás között egyezzenek meg! Annak felette elrendeltük, hogy az aratási és szüreti időben, aki távol van az iskolától, az egy hónapig lehet távol, aki pedig tovább lesz távol, szállásától vagy helyétől megfosztassék, amint régen is szokás volt. Az ünnepek előtt tíz nap legyen a szünidő, és azt használják prédikáció vagy szónoklat készítésére stb., az ünnep után pedig hét nap legyen szabad, és a tanárok folytassák a félbehagyott tanítást. A tiszttartó úr és a város bírája panaszkodik a fal, a kapuk, az ablakok, a kemencék és a többi épület repedezései miatt, amiket a gyermekek és a diákok keze okozott. 255
