Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)
A források
Kisebb részben a források zsinati jegyzőkönyvek. A zsinatok a református egyházmegyék életében évi rendszerességgel folyó tanácskozások voltak. A generális synodus magában foglalta az egyházvidék minden lelkészét és tanítóját. A megjelenés számukra kötelező volt. A partialis synodus egy- egy egyházvidék kisebb részére terjedt ki, ezen csak a meghívottaknak kellett megjelenniük. A zsinatok alkalmával szentelték fel az új lelkészeket, megtárgyalták a közegyház időszerű kérdéseit, a vizitációk során el nem intézhető vitás ügyeket, meghallgatták a személyes panaszokat, s ilyenkor ülésezett a házassági bíróság is. Itt el kell mondanunk, hogy az egyházlátogatás és a zsinati ügyvitel elsősorban probléma centrikus volt. Forrásaink tehát nem adnak teljes képet egy-egy iskoláról, illetve az azt fenntartó egyházról, hanem leginkább a kifogásolt helyzetet rögzítik. Ha ezt nem vesszük figyelembe, tévesen arra a következtetésre juthatunk, hogy a XVII. századi református iskola negatív jelensége a kornak. Az 1670-71. évi vizitációk során többször utalnak arra, hogy az iskolákat külön látogatták. Feltehetően ezekről is készítettek feljegyzéseket, ezek azonban előttünk ismeretlenek, valószínűleg megsemmisültek. Bizonyára ezek a jegyzőkönyvek teljesebb rálátást nyújtanának a korszak iskoláinak életére. A felső-magyarországi református iskolarendszerről képet adó átfogó összeírások a XVI-XVII. század fordulójától, még inkább az 1610-es évektől kezdődően állnak rendelkezésünkre. Talán nem vagyunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy hasonló egyházlátogatási jegyzőkönyvek ezt megelőzően is léteztek - amint fentebb már szóltunk is a valaha létezett feljegyzések gazdagabb voltáról - de a tizenöt éves, vagy hosszú háború nyomorúságai között elpusztultak. A rendelkezésünkre álló iratokban is van utalás erre. Feltevésünket megerősíti az is, hogy néhány hegyaljai mezőváros nagyjából ugyanebben az időben újra összeírta törvényeit és szokásait, mert azok írott formái „Basta járásakor” elpusztultak.58 Ezek előrebocsátása után lássuk a forrásokat! Lelőhelyük: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Levéltár. Abaúji Református Egyházmegye Töredékes, 118 folio (2r) alakú levél.59 Jelenlegi állapotában kötetlen, valószínűleg nem is volt kötve. Csak egyházlátogatási feljegyzéseket tartalmaz. A szövegben elszórt adatok 1601, 1607, 1609, 1612, 1614, 1615 évek vi- zitációit említik. Ebben az időszakban és 1615 utáni évekből is az alapszöve58 NÉMETH GÁBOR: i.m. 59 Levéltári jelzete: K.gg. V. 15. 32
