Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)

Tanítók és diákok

Kiemelkedő helyet töltött be a tanulásban a Szentírás ismerete. A tarcali törvények utalnak rá, hogy a 150 Zsoltár és más bibliai részek ismeretét memoriter követelték. A XVII. századi felső-magyarországi iskolák a Melanchton Fülöp német reformátor által útnak indított „tudós kegyesség”48 hagyományát ápolták, illetve arra készítettek elő. Humanista műveltséget kínáltak, és a bibliai mértékhez igazodó, kegyes életre igyekeztek nevelni.

Amint említettük, a tanításban rendkívüli szerepet kapott a latin nyelv. Az iskolai törvények egyenesen megtiltják a diákoknak az anyanyelv használatát a mindennapi érintkezések során. A magyar nyelv fejlesztésére közvetve mégis sor került. Hiszen a fordítási gyakorlatokkal, amelyekre igen

nagy hangsúlyt helyeztek, az anyanyelv csiszolására is gondot fordítottak. A hitvallások ismeretét pedig magyarul is követelték, Batizi és Siderius kátéja magyar nyelven íródott, a Heidelbergi Kátét pedig magyarra fordították.49 Az 1648. évi zsinati rendelkezésben az anyanyelv használatának tiltása puritánus ellenes intézkedés, a valóságban nem is lehetett keresztül vinni, éppen az anyanyelvű kátétanítás miatt. Mindenek fölött pedig a puritánus törekvések nyomán, bizonyos kompromisszumos szándékkal megalkotott egyházi törvénykönyvben kifejezetten olvasható, hogy az iskolákban „mind a latin, mind a nemzeti nyelv tisztán beszélésére tegyenek szert” a tanulók.50 A tanulmányok kezdetén álló diákok minden bizonnyal az anyanyelvű olvasást és írást sajátították el, amint erről a Debrecenben 1597-ben kiadott iskolai intelmek tanúskodnak.51

Az anyanyelvűséggel kapcsolatosan utalnunk kell arra, hogy a fentebb említett református-evangélikus unió következtében lutheránus szláv ajkú egyházközségek iskoláinak is nyomára bukkanhatunk a forrásokban. A varannói iskola „uniós” intézmény volt, ahol „tót deákok” is tanultak. A la- tinság folyományaként azonban a szláv ajkú diákok bármelyik iskolát felkereshették. Miskolczi Csulyak Istvánt 1595-ben az újhelyi iskolában Túróc

J}- j, Cíl’ ( /'■^'Y ?.'/•« «

' V"- i'

... u s- ^ - a, .*, i. A:. a..,

rX'Y*

~x it. £• /-í:

ír., ■ J ‘

........... i

■

jr. t <V's /—»

....v<

/

...Vf,/- ■ i

/,« 'AA/v.i. ^.v.s.A /lAo.-.-.f J..fA'f-.....

8

. AZ 1648. ÉVI PATAKI ZSINAT VÉGZÉSEIBŐL

48 MARKAI LÁSZLÓ: A Kollégium története alapításától 1650-ig. In Barcza József (szerk.): i.m. 30. P48 RMNY 57. RMNY 801. RMNY 909.

50 KISS ÁRON: Egyházi kánonok, i.m. 66. p.

51 NAGY Kálozi Balázs: Pedagógusképzés a debreceni főiskolában a XVI. században II. Szilvásújfalvi Imre pedagógiája. Református Egyház 1968, 12. p.

29