Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)

Egyházközségek és iskolák

EGYHÁZKÖZSÉGEK ÉS ISKOLÁK

A legnagyobb tractus a borsod-gömör-kishonti volt.3 Egyházközségeinek száma meghaladta a háromszázat a XVII. század közepén. Abaúj, Zemplén és Ung megközelítőleg azonos számú gyülekezetét tartott számon, mintegy százötven-százhetvenet. Róluk a kor viszonyai között rendszeresnek mondható feljegyzések 1596 tájától kezdődően maradtak ránk. Ezekből kiderül, hogy ma már csak töredékek állnak rendelkezésünkre a valaha létezett írott anyagból. Számos esetben olvasunk ugyanis utalásokat „eklézsiái könyvekről”, „matriculákról”, amelyekbe egy-egy gyülekezet feljegyezte a szokásjog helyi változatait és alkalmazásukat, valamint egyéb fontos ügyeket. Az egyházmegyék iratállománya is bőségesebb lehetett annál, mint ami az utókorra maradt. Mindezzel együtt az egyházközségek élete 1596-ot követően valamennyire mégis dokumentált, s azon belül az iskolákra is történik utalás, legalább létezésüket nyomon lehet követni. II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia rekatolizálása (1660) után megnehezedett az itteni eklézsiák helyzete, mert a Rákóczi birtokokon megvonta a korábban folyósított támogatást tőlük, 1671-72-ben pedig elüldözte a prédikátorokat és a tanítókat. Ezután 1703-ig a korábbiaknál is hányatottabb sorsa volt a református gyülekezeteknek. Vizsgálatunk felső határaként ezért választottuk az 1672. esztendőt.

Az egyházközségek számának alakulása, összevetve az iskolák számával.

egyházmegyénként

Borsod

Abaúj

Zemplén

Ung

OSSZ.

év

m.

f.

m.

f.

m.

f.

m.

f.

m.

f.

1596-1672

121

187

75

85

72

95

47

109

315

476

mester

mester

mester

mester

1596-1672

73

58

72

32

235

iskola

iskola

iskola

iskola

1596-1672

30

31

45

9

115

gimnázium

gimnázium

gimnázium

gimnázium

1596-1672

6

10

12

2

30

m. = mater ecclesia (anyaegyház), f. = filia (leányegyház).

Az adatok értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy az abaúji egyházmegyére vonatkozó forrásunk töredékes. Nem található benne többek

3 Az alább ismertetendő egyházlátogatási jegyzőkönyvek mellett az egyházközségek számának megállapításához a következő munkákat használtuk: ROMÁN ERNŐ: Az alsóborsodi s az ősrégi borsod-gömör-kishonti egyházmegye története. Miskolc 1926. ZOVÁNYI JENŐ: Miskolczi Csulyak István zempléni ref. esperes (1629-1645) egyházlátogatási jegyzőkönyvei. In Történelmi Tár (TT) 1906. 48-102, 266-313, 368-407. p. HARASZY KÁROLY (szerk.): Az ungi református egyházmegye. Adalékok történetéhez. Vajany-Vel. Kapusany 1931.

12