Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
63. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a keresztény világhoz, melyben ismerteti a szabadságharc okait és célját. Szól a magyar nemzet nyomorúságáról, mely elsősorban a Habsburg uralkodónak és udvarának a magyar törvényeket mellőző uralkodásából fakad. Elmondja személyes meghurcoltatását is. Munkács, 1703. jún. 7.
gen, Haza Fia gyanánt, az Haza Fia pedig idegen gyanánt volt ez Országban s ez viselte a’ nagy igát. Mellyet ki álhatna el? és így a’ Magyarnak tsak nyögés és panasz volt a’ dolga. Minden fel fordult. (IV.) Az Országba új igazgatásnak módgya tsúszott bé, és az Hazának minden dolgai az idegen Igazgatók akarattyától függőnek egyedül, kevélyen vévén ez just magának a’ Királyi Udvari tanáts, minden Magyar Fő Rendeknek tanátsát innen ki rekesztvén, valami a’ közönséges ország dolgait illette, holott az Hazának régi törvényei ezt igen tilalmazzák, nevezet szerint az elébb említett Diplomának 3-ik Conditiója az 1681 esztendei 4-ik Articulus, és az 1655 50-dik az 1659 14-dik Articulusok, és egy nálunk nélkül felőlünk végezéseket végeznek, mint nem régen a’ Cárlovitzi Gyűlésnek végezési1 lőnek, melyben semmit nem tudtunk. íA/yílván vagyon mindennél (V.) Az Aulica v.[agy] Udvari Kamarának szabados tettzésű rajtunk uralkodása. Az égig ér mindenfelé a panasz és sírás. A Kamarától meg nyomoríttatott Eőzvegyek és Árvák egyedül a’ boszszú álló Istenre támasztyák ügyöket; irtózik az Ember a’ ki meg gondollya csak ama Tyrannusi tanátsból koholtatott színes just; mellyet a’ Törököktül viszsza nyert jószágokról tsináltanak, mellyet neveztenek Neo-acquisticum jusnak,1 2 mellyet ugjan noha a’ Vármegyékre ki küldött Decretum tenora3 szerint le hagytanak, a’ mint hogj az Haza törvénye is soha meg nem engedhette, és a jó Lelki ismerethez is nem fér, a’ mint azt terhes okokból meg mutogathatni; még is mindazonáltal menyi rettenetes károk lett légjen sokaknak az aránt egyedül az hamisság Mammona szaporításáért a’ Király Diplomájának is félre tételével nagy részét Magyar Országnak az Ős Magyar Uraitól el foglalván, az idegen Nemzetből való Embereknek osztván, nagy érdemű Haza Fiaira ingyen sem tekintvén, világosan ki tettzik Második András Királynak 26 dik Articulusa, és ötödik László Királynak 10-dik Decretuma, hasonlóképeri az 1599 esztendőbéli 31-dik Articulus ellen, semmi bizony törvénytelenebbül nem eshetett, semmi inkább a’ Magyar Nemzet szívét el nem idegeníthette az Austriai uralkodástul, semmi inkább a’ köz igassággal nem ellenkezett, mint ez: hogy az Austriai Ház azokat a’ jószágokat, mellyeket a’ Magyar Földes Urak sok száz esztendőktül fogva bírtak; sőt még a’ Török Birodalma alatt is bírták és hasznokat vették minden ellen mondás nélkül, tsak azért hogy a’ Törököt Magjar - Országból ki verte; mellyel a’ Király maga Diplomája szerint tartozott, az igaz Ős Magjar földes Uraktól el foglalta, és azokat 1 Karlócai béke a törökkel. 2 új-szerzeményezési jognak 3 végzés értelme 185
