Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
35. Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegyének végrendelete. Sárospatak, 1659. október 30.
II. világháború idején, a Budapestre szállított egyéb sárospataki ritkaságokkal együtt, elveszett. Jelzet: A.II.121. ¥ Atyának fiúnak és szentlélek istennek nevében. Én Lorántfy Susanna az néhai méltóságos fejedelemnek, tekéntetes és nagyságos öregbik Rákóczy Györgynek, Istennek kegyelméből Erdélyor- szágnak fejedelmének, Magyarország Részeinek urának és székelyeknek ispánjának megmaradott özvegye: Szünetlenül gondolkodván ez világnak állhatatlanságárúl és az emberi életnek hamar folyó elmúlásárúi, úgy vagyon, ennek előtte is töttem vala bizonyos dispositiókat1. De holott az emberi gondolatok, az bölcsnek mondásaként csak elmúlandók és egyedül csak az Úrnak tan/Ú/csa állandó; ő szent fölsége az ő megvisgálhatatlan itéletibűl az én szerelmes és kedvem kereső fiamat; Rákóczy Sigmondot (kit nagy rész jószágomban immediatus successorrá1 2 tettem vala) holtig való keserűségemre szemeim elől élvévé: annak okáért azon előbbeni testamentomomat annihilálom3 és helytelenné tészem, végső testamentomomat és utolsó akaratomat ekképen rendelem: Legelsőben is adok nagy hálákat az mindeneken szabadoson uralkodó szent istennek, hogy engemet az ő nagy és véghetetlen kegyelméből, az ő személyének hasonlatosságára teremptvén, keresztyén szülék által ez világra adott, és gyermekségemtől fogvást minden én érdemem kivel lelki és testi javaival meglátogatott, és ilyen szép élemedett időre juttatván minden nyavalyáimban és háborúságimban kegyelmesen gondomat viselte, sűrű szomorúságimban vigasztalóm volt s legfőképen penig, hogy az ő ismeretire vezérlett, az ő szent fiának, az Úr Jézus Krisztusnak halála érdeméért az ő anyaszentegyházában és választó serege köziben számlált, és az örök életben örökösített: mely kegyelmes uramnak, istenemnek, ki az ő szent fiával és vigasztaló szentlélekkel egy bizony örök Isten kezében ajánlom lelkemet, hogy az jövendő feltámadáskor testemmel egyesülvén, melyet igaz hittel és erős reménséggel várok, ő szent fölségét színről színre láthassam és az megboldogúlt szentekkel az örök dicsőségben vég nélkül magasztalhassam. Amen. Világi elmúlandó minden névvel nevezendő javaimat penig, akar őstül maradtak légyenek azok, s akar penig melyeket Istenben idvözőlt urammal 1 rendelkezéseket 2 közvetlen örökössé 3 semmisé teszem 117
