A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)
1994-04-01 / 4. szám
ISS KATOLIKUS LELKI SÉGI TÁJÉKOZTATÓ A ház északi oldalán az első emeletet kaptuk meg, kertre nyíló ablakokkal. Őrzőink fölöttünk laknak. A földszint a konyháé és a gondnoké. (...) Körül szép magas fák nőnek, tőlük a világot egyáltalán nem látni. Csak egy darabka eget - ez minden. (...) Az új helyen még inkább egymásra vagyunk utalva, mert senki nem néz át hozzánk és nem ellenőriznek bennünket a folyósóról. Mindent sietve lefestettek, mindenhol frissen végzett munka nyomait látni. Itt-ott elhagyott ecsetek, festékdobozok, rozsdás szegek halmokban, kis- fűrész, kalapács - ezekkel nem is törődik senki. Szokásunkhoz híven összegyűjtöttünk mindent a verandán, ahonnan lassan eltűnnek. Nehéz lesz itt sétálnunk, nem kellemes a meredek és csúszós terepen való járkálás. A ház viszont jobb, az emeletünk száraz, világosságot bebocsátó nagy ablakokkal, amelyeket gondosan lefüggönyöztek. Utasítást kaptunk, hogy az ablakon kinézni nem szabad, és hogy lámpagyújtáskor a függönyt be kell húzni. Köröskörül ugyan senkit és semmit nem látni, de nekünk rejtőzködnünk kell a kint strázsáló katonák elől. Természetesen erről a kötelességünkről csak a tisztelendő atyát és a nővért értesítették, engem megkímélnek az ilyen utasításoktól. 1954. október 26. kedd Az új körülmények között életünk hamar rendeződött. A Stoczekban elkezdett munkát - elmélkedéseket a liturgikus évre - nagy kedvvel folytatom. Ott minden reggel „híveim” számára elmélkedést tartottam a kápolnában, majd reggeli után ezeket rövid pontokba foglaltam. így kezdődött el ez a munka, amelynek nagy részével már el is készültem. Bár az elmélkedések köztünk hangzottak el, elgondolásukban mégis a világi katolikusokhoz szólnak. Két ciklust kezdtem írni egyszerre: Proprium de Tempore (Az egyházi év időszakai) és Proprium Sanctorum (A szentek ünnepei). Semminemű segítséggel nem rendelkezem ehhez a
