A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)
1994-02-01 / 2. szám
A SZÍV 1994. FEBRUÁR 57 SS Ot és benne Krisztust A keresztények életidegenségére jellemző, hogy keresik a szenvedést. Aki ezt mondta, nem ismeri sem a kereszténységet, sem a szenvedés értelmét. Mi így fogalmaznánk a mondatot: A keresztények életszemléletére jellemző, hogy a fizikai rosszat is az élet szolgálatába tudják állítani. Egészséges lelkű ember a szenvedést nem kívánja. Mindnyájan szeretnénk magunknak szenvedésmentes életet biztosítani. Ez természetesen csak vágy, ilyen élet nincs. A szenvedés akkor is jelen van életünkben, ha nem akarjuk. Életszemléletünk meghatározó eleme, hogyan tudjuk fogadni a szenvedést és a nehézségeket. A skála ebben az esetben is széles. Sokan vannak, akik rettegnek a szenvedéstől, életüket csak szenvedésmentesen tudják elképzelni. Ez nem igazán keresztény magatartás. Még kevésbé az, ha valaki még a nehézségeket sem igen viseli el. Nem nehéz erre példát találni környezetünkben. Másokban előbb meglátjuk azt, amivel önmagunk is küzdünk, a kényelmes, erőfeszítésmentes élet szeretetét. A gazdagok és hatalomhoz jutottak világában nagy erre a kísértés. Hogy nemcsak kísértés, azt mutatja a szerencsés sorsú fiatalok élvezethajszolása, az ügyeiket jó összeköttetéssel intézők magabiztossága, a megállapodott kiváltságosok kényelemszeretete. Pedig talán ők is tudják, hogy az igazi eredmény és érték ritkán születik erőfeszítés nélkül. A nehézségek előtti megtorpanás élményét minden gyermek átéli, amikor rá kell szánnia magát akárcsak egy matematika példa megoldására. A kényelmes élet elpuhít, a nehézségek, erőfeszítések vállalása edzetté tesz. A szenvedés - bármennyire nem kívánatos jelenség is - legfeljebb ideig-óráig kerülhető el. A keresztény ember életének minden mozzanatát Isten szándékát keresve éli meg. A szenvedésnek is megtalálja az értelmét azzal, hogy Krisztus szenvedéséhez kapcsolja. Ahogy a Megváltó szenvedése küldetésének része, úgy az ember is sorsának EGY HÍVŐ VILÁGI SZEMÉVEL
