A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

94

•KATOLIKUS LTLK1SÍQI TÁJÉKOZTATÓ

arról hallanak az iskolában, hogy nem szabad ölni, nem szabad más értékeit eltulajdonítani, más hírnevét, becsületét aláásni, hogy tisztelni kell a szülőket és minden embert? Reméljük, hogy a fönti állítás, hogy tudniillik a pedagógusok zöme ezt károsnak tartja, csupán a rádió hírszerkesztőinek a fejében született.

Negyven éve, 1952. december 6-án halt meg Scheffler János, szatmárnémeti megyéspüspök a Bukarest melletti jilavai börtönben. A kommunisták romániai uralomra jutása után szakadatlanul zaklatták, megakadályozták főpásztori jogának gyakorlásában, kényszertartózkodási helyre vitték, majd 1951-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták. Ott halt meg a szükséges orvosi segítségnyújtás hiányában. Csak 1965-ben temethették székesegyháza altemplomába.

Halálának negyvenedik évfordulóján a hívek közül több százan látogatták meg az egyházához és híveihez rendíthetetlenül hűséges főpásztor sírját.

Koszorúzás Esztergomban. A keresztények egységéért imahét keretében január 20-án, szerdán 17 órakor az esztergomi főszékesegyházban, a kassai vértanúk oltáránál koszorút helyeznek el a magyarországi protestáns egyházak képviselői. A három katolikus papot, Boldog Márk, István és Menyhért magyar jezsuitát 1619-ben végezték ki kálvinista hajdúk, mert katolikus hitüket nem voltak hajlandók megtagadni. A katolikus egyház emlékünnepüket szeptember 7-én, vértanúságuk napján tartja. Csontjaik egy része a nagyszombati jezsuita templomban van elhelyezve.

Levelesládánkból. Összeszorítja a szívet, ha egy gyermek megbetegszik és szüleinek nincs pénze a gyógyításra. Megalázó mindenkinek, ha egy becsülettel átdolgozott és megélt élet végén hitetlen, sötét szobában a filléreket kell számolni, vajon lesz-e még a hónap végén is kenyérre, tejre. A szellemi, lelki táplálékkal hasonló a helyzet szegénység idején. Jó lenne, ha az ország gazdaságilag nehéz napjai nem nyomorítanák szellemileg, lelkileg még jobban népünket. Lapunk kiadásával segíteni, táplálni, nevelni szeretnénk. A legfontosabbnak azt tekintjük, hogy A SZÍV eljusson az Olvasókhoz, akiknek szól. Éppen ezért sok példányt küldünk ajándékba vagy kedvezményes áron, s ezt nem a magunk erejéből, mert erre nem tellene, hanem azoknak a révén, akik túlfizetéseikkel, adományaikkal itthon és külföldön támogatják célunkat. Hálásan köszönjünk minden jótevőnknek a megértést és anyagi segítséget azok nevében, akik a lapot szívesen olvassák, de fizetni érte nem vagy csak alig tudnak. Az alábbiakhoz hasonló leveleket nem ritkán kap kiadóhivatalunk:

Lapjukról véleményem minden szempontból csaka legjobb... Ennek ellenére köszönöm, nem kérem a lapot. Anyagi lehetőségeim ugyanis nagyon szűkre szabottak, sajnos. Kisnyugdíjas vagyok, és ezzel mindent megmondtam. Régen készültem ezt megírni, de valahogy mindig elmaradt... A szerkesztőség kárát semmiképpen nem szeretném. (B. L.-né, Kiskunhalas)