A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
A. SZÍV - 1993. OZCLMWL'K. 547 tartozik a valláshoz való joguk is) különféle egyházi és társadalmi szervezetek összefogásába kellene bekapcsolódnia a gyermekeknek is. Egy ilyen nagy ügy szolgálatát nem érdemes csak decemberben csinálni. Inkább arról van szó, hogy végezzétek mindazt, amit eddig tettetek jézusért, de tudjatok arról, hogy még mennyi teendő várna a világ tehetősebb fiataljaira azok érdekében, akik el vannak zárva mindattól, ami nektek természetes. Számukra senki nem rendez Szívtábort, rajzást vagy klubot. Még egészen kis gyermekek, de nem lehetnek igazán azok, mert kenyérkeresettel kell foglalkozniuk. Ti sokszor könnyen kijelentitek: nincs erre időm, mert annyi a különórám. Ők pedig aludni sem érnek rá a munkától vagy pedig egészen elgyengülnek az éhezés miatt. Amikor a Szentatya kéri, imádkozzunk ezért a célért, azt reméli, sokan kapnak éppen erre hivatást közületek is. Figyelmes szemet arra, hogy rendelkezésre bocsássák idejüket, tudásukat, esetleg még zsebpénzüket is áldozzák arra a célra, hogy más gyermekek Jézushoz juthassanak. Mindenképpen imádkozzatok együtt ezért a célért! I. alkalom A A MitoaMts z eddigi klubfoglalkozások többnyire komolyak voltak. De néha legyen azért játékosabb, vidámabb est is - erre pedig nagyszerű alkalom a Mikulás. Ezen az ünnepen legtöbbször az ajándékozás kap fő szerepet, a baráti társaságokban, a munkahelyeken, az osztályokban egymás nevét húzzák ki a kalapból, és ettől kezdve a játék lényegében két kérdésre korlátozódik: ki húzott ki engem és mit vesz nekem? valamint: mit vegyek annak, akit kihúztam? Mi most ajánlunk valami mást. A Mikulás először is legyen jó buli, énekléssel, tánccal, körjátékkal - amihez kedvetek van. Feltétlenül legye \ egy kevés, akár egészen szerény ropogtatni- és innivaló. Egy kis vendégség nagyon jó hangulatot teremt a társaságban. Az ajándékozás sem marad el, de más természetű lesz: jókívánságokat ajándékozunk egymásnak.
