A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

A SZÍV - 1993. '/‘E'BÜüUÁH^

53

IMAISKOLA (vö. Mt 12,18-21)

K

risztussal nem találkozhatunk tereken, piacokon.

Krisztus nem sétálgat tétlenül a városok utcáin.

Krisztus a béke - a piactéren veszekedés, vita folyik.

Krisztus az igazságosság - az „életben” az igazságtalanság az úr.

Krisztus a fáradságos munkát vállalja - a „tereken” elterpeszkedik a léha tunyaság. Krisztus az egyházban megtalálható - menj a „terekre”, és megtalálod a bálványokat. Nagy baj, ha azt követjük, aki csak birtokolja a mester nevet.

Nagy baj, ha az igazságot önelégülten és nem alázatosan keressük.

Keressük Krisztust ott, ahol az egyház keresi őt: balzsamos illatú dombok alján és nagyszerű műveiben.

Igen, ő maga megmondja, hol keressük: „Én vagyok a rétek virága, völgyek lilioma, a bogáncs között a liliom” (Én 2,1).

A fáradságos munka szigorát a bogáncs közt nyíló liliom egyhíti meg illatával.

Isten szereti a megtört szívet. (Szent Ambrus)

hoz (Jn 4), aki Krisztustól közönséges kútvizet kért, mert nem tudta, hogy az Úr szívéből sokkal több: élővíz fakad. Amikor azután hívő lélekkel fordult az Úr felé, megtapasztalta, hogy szíve minden vágya teljesült Nála.

Akivel csak találkozunk az életben, annak adósai vagyunk; számot kell adnunk neki, mi az alapja reményünknek (vö. lPt 3,15). Meg kell mondanunk, hogy mi, Krisztus hívei, megkaptuk ajándékképpen az isteni életet és a hívást, hogy egységre lépjünk az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. Csak ez az egység csillapíthatja szomjunkat.

Mindez feltételezi, hogy hitünk eleven és elmélyült. Ezt főleg azáltal érhetjük el, hogy megismerjük Isten szavát, a Szentírást, nagy kincsünket. Imával és a mindennapok gyakorlatába való átvitellel tesszük magunkévá, de soha nem tudjuk eléggé elmélyíteni Isten szavát. ízlelgessük azt imádságosan, hagyjuk, hogy megszólítson: folytassunk személyes hangú párbeszédet a hozzánk szóló Istennel, aki teremtett és megváltott minket, s aki szeretettel mindig kísér utainkon, amíg azt nem látja, hogy szándékai bennünk beteljesednek. Ha hagyjuk, hogy a Szentírás révén Krisztus Urunk példája átalakítson minket, akkor bensőséges kapcsolatba kerülünk Vele, és így „fiák leszünk a Fiúban", a Szentlélek erejéből.

A Szentírás szavaiban, amelyeket az egyház közvetít nekünk, az Atya küldöttjét találjuk meg. Őt az Atya küldte, hogy egyetlen és végleges