A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
SK SZÍV - 1993. OKSTÓWUJl 469 Az andocsi Boldog- asszony-kegyhely A kegyhely története a magyar történelem igen nehéz korszakában kezdődött. Az Andocsot övező legenda szerint 1520 körül, a mohácsi vész előtt angyalok hozták ide a kegykápolnát egy éjjel Kalocsáról, benne Mária csodatévő szobrát, és letették mai helyére. E szájhagyomány Kalocsán és Andocson egyaránt él. A hagyománynak következménye, hogy Kalocsa népe évszázadok óta, ma is hűségesen elzarándokol az andocsi Máriához. A 15. században épült kápolnának - a mai templom szentélyének - a hagyomány szerint nincsenek alapfalai, ezért szép és szívhez szóló ez a hagyomány az angyalokról. A szakértők szerint a kegyszobor legalább ötszáz éves. A török időkben a megmaradt lakosságot világi hívek tartották meg katolikus hitükben. 1665-től Horváth János jezsuita missziós atya szolgált itt. A kegykápolnának gazdag búcsúkat eszközölt ki a Szentszéktől s a kegyhelyet néhány év alatt Nyugat-Magyarország legjelentősebb búcsújáró szentélyévé alakította. A ferences atyák 1716-ban vonultak be Andocsra. Ódon kolostoruk és az 1739-47-ben épült templom meglepően szép egyházi együttes. A templomhajó elején, ahol a barokk templomot összeépítették a kegykápolnával, rokokóba hajló, az egész teret betöltő dombormű látható: a Szent- háromságot angyalokkal és virágfüzérrel ábrázoló művészi munka. A templombelső sok régi mellékoltára páratlan látnivalókat nyújt. A kóruson a környék legszebb orgonája található. Érdekes és látványos a Mária-ruhák múzeuma. Napjainkig közel kétszáz ruhája van a kegyszobornak, melyet 1747 óta öltöztetnek. A ruhák mind díszes fogadalmi ajándékok, többségük népművészeti munka. Küldtek a szomszédos országok magyar lakta vidékeiről, de Venezuelából, Az andocsi Máriához Koldusboton, törött mankón Jövünk búcsút járni, Szüzmáriás magyaroknak Kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, Magyaroknak éjszakáján, Nincs más ki virraszón. Baráttalan, tcstvértclen, Hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony. (Sík Sándor 1889-1963)
