A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
ÁSZÍV - 1993. OO&ÓSL'Ji 447 háború éveiben. (...) Lnskiban [egyházi alapítású Vakok Intézete] dolgozván a világtalan gyerekek között, a frontközeli élet nehéz helyzetétől megfélemlítettekben tudtam a lelket tartani úgy, hogy imádkoztunk velük a Szűzanyához. Sokatmondó dolog, hogy bár az Intézet nagyon nehéz pillanatokat élt át az ágyúzások, a Kampinoszi Erdő pacifikálása alatt, az esti rózsafüzért soha nem kellett elhalasz- tanunk. (...) Minden fontosabb levelem vagy püspöki intézkedésem is Szűzanya ünnepein látott napvilágot. (...) Később, amikor azt a hírt kaptam, hogy az „Istenszülő Szűz" [ősi lengyel étiek, első himnuszuk] fővárosába, Gnicznóba vagyok hivatott - ez 1948. XI. 16-án, az Irgalmas Szűzanya napján volt - a Mária-tisztelet a munkám egyik sarkköve lett. A Gnicznóba való bevonulást februári-ára, Gyertyaszentelő Boldogasszonyra tűztem ki. Varsó után nem sokkal Czestochowába mentem, ahol egyhetes lelkigyakorlatot tartottam, úgy, mint püspöki kinevezésem előtt. Onnan indultam cl dolgozni. Visszagondolok ma életemnek ezekre a legfontosabb eseményeire, Szűz Mária anyai kezébe teszem sorsomat, hogy egyedül Ő, az Oltalmazóm irányítsa tovább: vegye védelmébe lovagját. (Folytatjuk) „HAVAS BOLDOGASSZONY"? C sipkerózsikának könnyű volt a dolga, mert egész környezete vele együtt aludta át a száz évet. Amikor felébredt, mindent ott folytathatott, ahol abbahagyta. Merőben más egyházunk helyzete, amikor negyvenéves gúzsbakötöttség után, zsibbadt tagokkal próbál újra szabadon élni. A körülöttünk lévő világ ugyanis e negyven év alatt nem aludt, sokszor olyan változások történtek, melyeket az újrakezdésnél botorság lenne figyelmen kívül hagyni. A jámborság hírében a közelmúltban elhunyt Natália nővér látomásában negyven évvel ezelőtt a szent Szűz azt üzente, hogy építsenek engesztelő kápolnát a Normafához közeli Anna-réten. Az egyházi hatóság az üzenet körülményeit megvizsgálta, azt hitelesnek találta és engedélyezte a kápolna felépítését. Az elgondolást Mindszenty József felkarolta, a tervek elkészültek, s az építkezés is megindult, lerakták az alapokat és megáldották az alapkövet. Megszerezte azonban eközben Rákosi Mátyás az ország fölötti teljhatalmat, a bíborost bezárták, a nővéreket szétkergették, s természetesen többé szóba sem jöhetett, hogy a kommunizmus építését kápolnaépítéssel kössék össze. Az alapokat benőtte a fű, a környéket lassan visszahódította a természet, s telente a síelők felfedezték a környéket, egy
