A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
366 KATOLIKUS LTXKISiqi TÁJÉKOZTATÓ- Mert a jelen nem kötelez semmire, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem létezik. így bármikor bármit is érzel, gondolsz vagy cselekszel, mindig igazad van, hiszen akkor, abban a pillanatban, az időnek abban a megfoghatatlan töredékében, amit jobb híján jelennek nevezünk, egy érzésnek, egy gondolatnak egy cselekedetnek nincs alternatívája. Csupán csak az az egyetlen, a pillanatnyi jelent kitöltő érzés, gondolat vagy cselekedet létezik, a maga viszonyíthatatlan mivoltában. Ezért minden érzésed egyformán igaz, és ha a következő pillanatban valaminek az ellenkezőjét éreznéd, az ugyanolyan igaz volna, mint amilyen igaz volt az előbbi érzésed.- Ragyogó okfejtés - válaszolta csúfondárosan -, követni sem bírom.- Attól még igaz - morogtam kelletlenül.- Morgó medve, morgó medve, öreg morcos morgó medve, mivel vidámíthatnálak fel?- Ha velem maradsz. - Elkomorult.- Ez lehetetlen. Képtelen vagyok elszakadni a bolygómtól.- Azért vagy most is itt, ugye? - gúnyolódtam.- Azért, mert szeretlek. - Hangja lágy volt, mint a szél susogása.- Én is - feleltem -, te tudod, mennyire. Miért ne lehetnénk boldogok egymással? Mondd, miért nem lehetünk? - Sokáig hallgatott. Kint elkezdett szemerkélni az eső. Végül megszólalt:- A boldogság túl törékeny dolog ahhoz, hogy képesek lennénk károsodás nélkül megőrizni. Olyan finom anyagból van, mint a gondolat vagy a képzelet. A mindennapok nyers valóságában tönkremegy és elhervad, mint valami ritka délszaki virág a zord északon. A boldogság vágy. Egyik formája az emlékezés, az egykor volt jó birtoklására való emlékezés. Mert csak ami volt, az az enyém. Azt már nem veheti el tőlem soha senki. És emlékeimben még sokkai szebbé válik, mint bekövetkező pillanatában volt.- Akkor te nem is az életedet éled, hanem azt, amivel ellensúlyozhatod az életedet. Félsz elfogadni a boldogságot, azért beszélsz így. Az igazi boldogság mit sem ér szeretet nélkül, a szeretet pedig beteljesülésekor boldogít. A szeretet fakasztja fel az ember valódi ember mivoltát, az adott és a kapott szeretet. A szeretet mint állapot, az a boldogság. A csak rá való emlékezés nem egyéb nosztalgiánál, egy dolog birtoklása iránti örömteli és kínzó vágynál. Mivel azonban a valóságot átfestő képzelet
