A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
22 ,%ISSZÍV" - SZ'L'MTjÁOiOS'BOgÁX-, nem bánt téged senki, nem zavar ez a pár kép, minden oké. Csak kiváncsi voltam.- Mire? - Most Ágota lesz kiváncsi.- Hogy is mondjam... Ismered-e Henryk Sien- kiewicz „Sivatagon és vadonban" című regényét? Ágota tagadóan rázza a fejét.- Ez egy szuper ifjúsági regény. Csupa kaland, Afrikában. Melegen ajánlom. Szerepel benne egy Kali nevű fiatal néger férfi. Egy alkalommal megkérdezik tőle, mi a rossz? „Rossz - módja Kali - akkor van, ha valaki ellopni Kali tehenét." És mi a jó? „A jó? - derül fel Kali. - A jó, Kali ellopni valaki tehenét!" Ágota felszabadultan nevet.- Nagyon klassz. De miért mondtad el? Hogy jön ez ide?- Ez valahogy kerülő úton jön ide. Az imént beszélgettünk, ugye? Szerinted miről?- Hát az együttesekről... Hogy melyik tetszik, melyik nem... - válaszol bizonytalanul.- Szerintem meg igazán arról beszélgettünk, hogyan alakul egy ember véleménye arról, hogy mi a szép, mi a jó, és így tovább.- És hogy jön ide Kali a tehenével?- Kali is kerülő úton jön ide. Kali a gyermeket példázza - minthogy fiatal férfi mivolta ellenére a lelke egészen gyermeki még. A gyerek azt gondolja jónak, ami neki, személyesen neki jó. Még akkor is, ha a vesztes sírását hallja.- Aztán? ...- Aztán a dolgok megváltoznak, és jónak vagy szépnek az számít, amit a csoport hagy jóvá. Kali példáját folytatva: „tehenet lopni jó, ha mindenki azt csinálja; ha senki sem csinálj, akkor rossz." Ez vagy most te.- Mi vagyok?- Ezen a szinten vagy, azt hiszem. „Most mindenki ilyeneket tesz fel. Ez a divat." Ugye, ezt mondtad?- Ezt mondtam, de ez miért rossz? - néz rám értetlenül.- Nem rossz. Természetes. Még.- Hogyhogy még? ...
