A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
5\. SZÍV - 1993. JülNjaÁíK IS A bizalom sebeket gyógyít. Azokat a sebeket, amiket önzésünkkel ejtünk egymáson és az egyházon. Egy ismert bázisközösség tagjai valós és vélt sérelmeket hordoznak. Mások őket, ők magukat szigetelték el az egyházi közösségen belül. Talán a bizalom hozzásegíti őket - amihez intelligenciájuk és szenvedéseik nem bizonyultak elégségesnek -, hogy el tudják viselni, ha nem az ő elképzelésük valósul meg. Akkor is, ha úgy látják, hogy övék a jobb. Az egyház nem az élő szentek közössége és ők sem azok. A bizalom görcsöket old. Van olyan téma, aminek az említése is görcsöt okoz. Ilyen az egyházon belüli konzervatív-liberális ellentét. A bizalom segít felismerni, hogy a krisztusi hit egyetemessége feloldja az ilyen politikai színezetű különbségeket. Az egyházat kívülről tekintő szempontok eltörpülnek a lélek mélységéig ható jézusi tanítás mellett. (Azt olvastam egy egyházpártisággal nem vádolható politikai szervezet programjában: „Olyan egyházkép kialakítását támogatjuk...” Egy egyházkép van, az Alapítóé, ezt bárki támogathatja. A katolikus világi pedig, akit politikai ízlése ilyen szervezetbe vitt, bizalmat igényel, mert csak így tudja megtenni azt, ami feloldja kettős jelenléte feszültségét.) A bizalom erőket szabadít fel. Ha más bízik bennem, én is magamban. Ez a hatékony tevékenység alapja. Az utóbbi években egyházunkban sok kezdeményezés történt és eredmények születtek. Ezt akkor is látnunk kell, ha türelmetlenségünk érthető. Még többen reménykedhetünk - és ráadásként a derűs egyetértés örömében -, ha megtesszük egymás felé a bizalom első lépéseit. Ha nach Péter Ima azokért, akik megszakították a terhességüket. Én Istenem, minden könyörgésemet, böjtömet és lemondásomat fölajánlom Neked, engesztelésül mindazokért a terhességmegszakításokért, amelyeket a napokban, az utolsó években végeztettek el. Elhelyezem őket az oltáron Jézus Krisztus keresztje előtt, mert ő a mi bűneinkért halt meg, hogy örök életünk legyen. Jézus szent nevében könyörgök, Atyám, megbocsátásodért és irgalmadért minden nő számára, aki a Te szereteted ajándékát, az életet dobta el méhéből. Nem fogadták el ajándékodat, nem ismerték fel Benned a minden élet Teremtőjét, megtagadták hivatásukat, mely szerint Téged teljes szívünkből, teljes lelkűnkből és teljes elménkből szeretnünk kell, egymást pedig (a legkisebbeket is) úgy kell szeretnünk, mint önmagunkat. Felajánlom a lemondásomat, a böjtjeimet és a imáimat jóvátételként ezekért a bűnökért, számunkra, bűnösök számára pedig könyörgök irgalmadért és kegyelmedért. Amen. J
