A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

118

,%isszh/” - sztTfrjfocosvogint- Nem vagyok pipa! - válaszol dacosan. - És különben is, mondtam, hogy már nem fáj!- Te tudod! - rázom meg a fejemet, és belépek a sötét lépcsőházba. Este halk kopogás.- Ágota? Már elmúlt kilenc - csodálkozom rá a pizsamában az ajtómban didergő Ágotára.- Adj még egy Demalgont, már megint megfájdult... - kéri megtörtén. Majd miután már bevette a gyógyszert, és ivott rá egy pohár vizet, töredelmesen megígéri: - Holnap már mindenképpen elmegyek.- Na, és milyen volt? - kérdezem másnap, amikor bekopog iskola

után.- Nem fájt! Csak az injekció volt egy kicsit kellemetlen. De azután az egész bal arcom elzsibbadt, és abszolút nem éreztem semmit! - meséli örömmel.- Látom, megkönnyebbültél. Már csak a következtetések levonása van hátra.- Milyen következtetéseké? - csodálkozik.- Gondold át azt, amit megéltél. Féltél, és napról napra halogattad a kellemetlen dolgot. Érdemes volt?- Nem.- Kellett félni?- Nem különösen. De...

Kedves Szentjánosbogár! Remélem, nem haragszol azért, mert nem írtam levelet. Nagyon megviselt János atya halála. Mert nekem a búcsúi keresztapám volt. Nagyon szeretem még mindig. ...egy kis műsort rendezünk. Énnekem is van versem...

Hiszek egy Istent, ki három személy. / Az élő Istent, ki bennem él. / Kiben mozgok és vagyok, / Kinek tenyerén simulhatok. / Akinek rám éber gondja van: / És cselekszik bennem és általam. / Aki mozdítja minden mozdulásom, / jóban-rosszban boldogan imádom. / Igéző, édes, mély szavát, / Hiszek Istenben, hiszem az Atyát!

Történt egy nap, hogy megyek az iskolába, és mindenki szomorú. Kérdésemre a megdöbbentő válasz: Bedi István meghalt. Nem hittem el. De igaz. Amikor Erika (a nővérem) hazajött és megtudta, ő is nagyon sírt. Mivelhogy az osztálytársa volt. 16 éves lett volna október 16-án! Kedves Szentjánosbogár! ...Szeretnék én is a te lámpásod alá tartozni! (Milei Márta, Nagvrécse)