A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A SZÍV - 1993. JSWßlAm 9 A KATOLIKUS REALIZMUS ÓRIÁSA Konrad Adenauer (1876-1967) N apjaink politikai zsivajában talán némi harmóniát hozna, ha újrahallgatnánk az európai szabad népek hangversenyének első nagy szólistáit, az európai atyákat, ahogy Konrad Adenauert, Alcide De Gasperit és Robert Schumannt nevezték. Különö- EURÓPAI sen azért, mert az elsőnek idén emlékeztek halála 25. , évfordulójára. Kicsit meglep, milyen hideg közönnyel ATYAK mentek el mellette azok a pártok, amelyek bevallottan a kereszténydemokráciát tartják vezető ideológiájuknak, mert ebben a körben az óriások közé tartozik az egykori kancellár. 1945 tavaszán egy amerikai dzsip bukdácsolt végig Kölnből a holdbéli tájra emléleztető romok között az egyik kis falu felé. Röhndorf- ban, a Zennisweg egyik villája kapujában fékeztek, majd odabenn katonásan tisztelegtek a tulajdonos ősz bácsi előtt, aki kertészruhában, egyik kezében kapát, másikban egy rózsatövet szorongatott. Felkérték, hogy vegye át újból Köln városának főpolgármesteri székét. A hobbikertész Konrad Adenauer volt, aki 70. életévét meghazudtolva döbbenetes energiával látott a város újjáélesztésének, Németország talpraállításának. Ez az ember hatéves korában a kölni dóm melletti ujjongó tömegben közvetlen közelről láthatta Németország császárát, II. Vilmost. Ebben a városban született 1876-ban, és rajnai maradt élete végéig. A kispolgári Adenauer családnak sem anyagi helyzete, sem társadalmi kapcsolatai nem tették volna lehetővé a felemelkedést, de nyitva állt előtte minden polgárok útja: hogy a diploma által érje el a felsőbb köröket. A szigorú nevelés meghozta gyümölcsét, Konrad Adenauer a legjobb iskolákat és főiskolákat látogathatta Freiburgban, Münchenben és Bonnban. Ennek eredményeként végzett jogászként Köln városának közhivatalaiban tudott elhelyezkedni, bár mint előadó, még mindig messze állt a felsőbb köröktől. A Rajna-vidék, különösen Wesztfália, ifjúkorában még hangos volt a kultúrharc küzdelmeinek emlékétől. A Centrumpárt ebben a körzetben építette ki első győztes hadállásait, amelyekből elindulva megvívhatta győztes csatáit a Birodalmi Gyűlésben. Az 1871-ben alakított Centrumpárt fő ereje abban állt, hogy a katolikus Rajna-vidék öntudatát testesítette meg a mindent maga alá gyűrő porosz junkermilitarizmussal szemben. Impul- zióit a latinitásban kapta Köln, minden köve ezt sugallja. A Centrumpárt tagjaként jelent meg a helyhatósági küzdőtéren a fiatal jogász. A társadal
