A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-06-01 / 6. szám

Pl SZÍV - 1992. JÚ'JilllS 279 JÚNIUS 14. - SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP Péld 8,22-31; Róm 5,1-5; Jn 16,12-15. ősforrása az egységnek Amikor eljön az igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra (Jn 16,13). Mennyi vitában, hatalmas szellemi erőfeszítések gyümölcseként kristályosodott ki, amit a Szentháromságról vallanunk kell! Istennek háromságos egysége semmiképpen sem filozófia (tcodicea). A puszta gondolkodás erről a titokról nem visz közelebb a kipróbált erényhez (Róm 5,4). Annyit mindenesetre tudunk, hogy a a Szentháromság a közösség ősforrása és modellje. 'Iökéletes egység a teremtésben, megváltásban, megszentelésben. Az Atya és a Fiú Lelke „nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall... Megdicsőít engem” - ezt az a Fiú mondja, aki egész életében Valaki Másnak a nevében beszélt, Valaki Másnak, az Atyának szeretctéről tanúskodott. Isten országa is szeretetközösség. Legtisztább képe a három szcmélyű egy Istennek, aki bennünket is saját képére és hasonlatosságra teremtett. Fggyé lenni őbenne - ez engem határtalan bizalomra bátorít. Arra a bizalomra, amely nélkül nem lehetett volna kimondani egyetlen igazi IGF.NT sem az üdvösség tör­ténetében. Olyan igenekre gondolok mint Máriáé, mint olyan férfiaké és nőké, akik sza­badon és bátran örökre mások szolgálatra kötelezik el magukat a cölibátus karizmájában. Az ilyen bizalom azonban törékeny lenne a szeretet ösztöznő ereje nélkül. Hiszen végül is éppen az egység ősforrása, képe, modellje a Szeretet, vagyis Isten, a Ilárom- személyű Egy Isten! Eggyé lenni őbenne egész életre szóló feladat, közös munka. Olyan, mint a terem­tés, amelyről az olvasmány beszél: „Ott voltam mellette, mint kedvence, napról-napra csak bennem gyönyörködött, mindenkor az ő színe előtt játszadoztam” (Péld 8,30). Áldd meg emberi kapcsolatainkat! Taníts minket, Szentháromság, együttműködni, hogy a különféle szolgálatokat végzők „vetélkedés és hiú dicsőségvágy nélkül" szolgálják ügyedet, amely a miénk is. Növeld bennünk a bizalmat mások iránt és végy el minden gyanakvást közülünk, amikor sokszínűén, sokféleképpen, de ugyanarra törekedve közö­sen szeretnénk társaid lenni az alkotásban. Ámen. JÚNIUS 21. - KRISZTUS TESTÉNEK ÉS VÉRÉNEK ÜNNEPE Tér 14,18-20; lKor 11,23-26; I.k 9,llb-17. Ti adjatok nekik enni! Veletek vagyok mindennap - ígérte Jézus, amikor eltávozott a földről. De nem úgy maradt velünk, mint egy vizsla szemű Elöljáró, vagy Főnök, akinek a kedvéért, a várható előnyökért még képmutatóbbak lennénk, mint egyébként vagyunk. Másként maradt velünk mindennap - isteni találékonyságból a legkiszolgálta­tottabb módon Testével és Vérével a kenyér és a bor színe alatt. Ezekben a „színekben” érzékeinkkel is találkozunk Vele, amikor „ízlelhetjük és láthatjuk, milyen édes az Úr”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom