A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
236 XÄTOLIO(J1S L'LLXLSÍQl 'iAjt'KOZTATÓ mindenki a saját miértjével reagál a szenvedésre. „Mindenki megkérdi magától a szenvedés értelmét s a maga emberi szintjén választ is keres a kérdésre." „Az ember olyan mértékben hallja meg a üdvhozó választ, amilyen mértékben maga is részt vállal Krisztus szenvedéséből." A szenvedés értelme akkor nyílik meg a ember előtt, ha felveszi keresztjét és lélekben egyesül Krisztus keresztjével. Az ember nem emberi szinten, hanem Krisztus szenvedésének szintjén fedezi fel az értelmet és kapja az ő személyéhez szóló választ. S az ember ekkor megtalálja szenvedésében a belső békét, mi több: az örömöt. Ez az öröm áttör a szenvedés hiábavalóságának gyötrő érzetén és megkönnyíti azt a terhet, amit a szenvedés önmagában jelent. Ez az öröm továbbfejlődik: az ember rájön, hogy ő is testvéreinek üdvösségét szolgálja. „Tehát nem egyszerűen hasznos a többiek számára, hanem pótolhatatlan szolgálatot tesz" (27). Ez készíti az utat az emberi lelket átalakító kegyelem számára, ez jeleníti meg az emberiség történelmében a megváltás erejét. A szenvedés evangéliuma folyamatosan íródik: az isteni erőforrások épp az emberi gyengeség közepette fakadnak. „Minél jobban fenyegeti az embert a bűn, annál inkább szükségét érzi az egyház, hogy a világ üdvösségére fordítsa a szenvedés értékét" (27). A Kossuth Rádió középhullámú adásán az élő szentmise-közvetítés május 3-án de. 10 órától lesz a budapesti Árpádházi Szent Margit templomból. Május hónaptól kezdődően ugyanezen a hullámsávon minden kedden és csütörtökön 13.30-tól 14.00 óráig hallható a Kossuth Rádióban a katolikus adás.- A pontosan meghatározott adásidő feltételezhetően jelzi, hogy a rádió szeretne valóban szolgálni. Remélhető, hogy az adásidő megállapításában is azoknak a rádióhallgatóknak az érdeke kerül egyre inkább előtérbe, akik a műsort hallgatják, ill. hallgatni szeretnék. Jó lenne, ha ez a természetes és építő alapelv maradandóan jellemezné a magyar rádiót és a magyar televíziót.
