A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
550 xísszíV" - sz'L^iyÁoios'SogÁOi Lengyel karácsonyi szokások A karácsonyt megelőző hetekben Lengyelország minden templomában ostyát lehet venni. Kicsit és nagyot, tégla alakút, rendszerint Jézus születését ábrázoló domború nyomattal. Minden család visz haza ostyát. Szenteste az asztalt mindig egy személyei többre terítik, mint ahá- nyan lesznek. E hagyomány abban az általánosan elfogadott népi nézetben gyökerezik, hogy Szenteste senki nem lehet egyedül, a magányos, a vándor bátran bekopoghat akármelyik házba, ahol aztán szívesen látják őt vacsorára. Az eggyel több teríték e gesztus készségét ma is jelzi. Az abrosz alá kevés szénát raknak - emlékeztetőül Jézus jászolára. Szenteste böjti nap, a főfogás általában sült hal párolt savanyúkáposztával, előtte hallevest vagy aszalt gombalevest esznek. Desszertnek ott is mákos beigli, alma, dió, narancs járja. Lengyelországban nagyon sok a karácsonyi ének és ezek közismertek. Nélkülük a Szenteste elképzelhetetlen. Éneklik ezeket még olyan családok is, amelyek nemigen vallásosak, mert szorosan hozzátartoznak az est hangulatához. De mielőtt elkezdődik az ünnepi vacsora, a családfő kezébe veszi a templomból hozott ostyát és tör belőle egy darabot, utána a családanya, utána minden családtag. Apánál kezdve mindenki odalép sorban mindenkihez és szívből a legjobbakat kíván neki. Csak azután, hogy mindenki tört és evett az ostyából, kezdődhet el az ünnepi vacsora. (Tereza) Ne add tovább! O lyan felháborító! - mondja Ágota feldúltan. - 4sZ0IflkÖZt Most mondd meg, mit tehet ilyenkor egy gyerek? Alighogy benyitott, kaotikusán kezdte mesélni, mi is történt néhány perce, de csak inkább elkeseredettségét és felháborodását tudta velem közölni.- Ebből én semmit sem értek. Mondj el mindent sorjában! És nyugodj meg egy kicsit!- Áruházban voltunk anyuval és Edit nénivel...- Edit néninek mostanában kisbabája lesz, ugye?
