A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
A SZÍV - 1992. VtOVEMQ-EHl 517 politikai „törvényeket", pedig ezek napjainkban még igen erősek és sokak peremre szorulását eredményezik. Ha az emberek nap nap után felfedeznék az egyének és a népek kölcsönös függési helyzetét, szükségképpen olyan világ felé haladnánk, amely az egyes ember számára talán kisebb anyagi jólétet juttat, de annál több egyenlőséget, benső gazdagságot biztosít a lelkekben és szívekben... Ellenkező esetben az önző módon birtokolt külső javak továbbra is börtöne lesznek birtokosaiknak, kiölik a szívekből a másik iránti érzéket és véglegesítik a gyengébbek ellen folytatott háború szorongással teli állapotát. Mit tehetünk a bebörtönzöttek családjáért? Amit Jézus az utolsó ítélet meghirdetésekor mondott, átfogalmazható: „Mindazt, amit a társadalom peremére szorultakkal tettetek, nekem tettétek”. Jézus ezzel felszólít minket, hogy legyünk jóakarattal a börtönök lakói iránt is, természetesen nem véve ki azokat sem, akik jogosan szenvedik bűneik büntetését. A rabok látogatása rendszerint engedélyhez van kötve, amit nem könnyű megszerezni. Jézus elvárásának tehát rendszerint más formában kell eleget tennünk. Levél útján biztosíthatjuk őket megértésünkről, együttérzésünkről, és bátoríthatjuk őket. A rabok nagyon örülnek ennek. Ahhoz pedig igazán nem kell hatósági engedély, hogy a rabok családtagjaival felvegyük a kapcsolatot. Őket gyakran megvetik börtönbe került hozzátartozójuk miatt; még barátaik, jó ismerőseik is elhúzódnak tőlük. Igen, a családtagoknak is szükségük van támogatásra, erkölcsi és anyagi segítésre; ezzel pedig magukkal a rabokkal is jót teszünk. Magatartásunkat a rabok és hozzátartozóik iránt megtanulhatjuk a „Rabokért" című szentmise könyörgéséből: Mindenható és irgalmas Istenünk, te egyedül ismered a szívek titkait, ismered az igazat és meg tudsz kegyelmezni a bűnösöknek. Kérünk, hallgasd meg könyörgéseinket, melyeket börtönben sínylődő gyermekeidért intézünk hozzád. Add, hogy elesettségükben emelje fel őket a türelem és remény; és mielőbb bántatlanul visszatérjenek övéikhez. ” A börtönőrökért se felejtsünk el imádkozni. Szolgálatuk nem könnyű! Abban a környezetben kell becsületesen is, emberségesen is helytállniuk, amelyben bármikor kirobbanhat az erőszak, mind a két oldalról. Civilizált országokban törvények biztosítják, hogy a büntetés elsősorban a bűnös megjavítását célozza. Ez feladata tehát a börtönőröknek is. !
