A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
508 XisszíV” - sz-EOűyÁoios'BogÁm, Ez meg miféle szerzet? A szemlélődő rendek- Mit csinálnak a szemlélődő szerzetesek?- A szemlélődés (kontempláció) tulajdonképpen az elmélkedő imának egyik módja, amely hitünk igazságait szerető és csodáló elmerü- léssel élvezi. Minden keresztény végezheti ezt, a szemlélődő szerzetesek azonban idejük jelentős részét ezzel töltik. Magányban és csendben, állandó imával és nagylelkű vezekléssel csak Istennél időznek. Ezt a visszavo- nultságot még az apostolkodás égető szüksége esetén is megőrzik.- Ez a szemlélődés nagyon elvontnak Irangzik, úgy tűnik, mintha csak a misztikusok lehetnének igazán jó szemlélődő szerzetesek. Hogyan gyakorolják ezt, mivel segítik elő?- Kétségkívül nincs mindenkinek hivatása erre az életmódra. Azonban nem kell arra gondolni, hogy a szemlélődő ima valami szárnyaló extázis; Szalézi Szent Ferenc pl. „egyszerű tekintetnek" nevezi. Továbbá a szemlélődő szerzetesek napirendje, a fizikai munka, a csend és a világtól való elvonultságuk a szigorú klauzúrában is ennek az imamódnak a szolgálatában áll. A sarutlan kármelita nővérek pl. sohasem hagyják el a klauzúrájukat, a kartauziakat pedig néma barátoknak is nevezték állandó A betegség előbb-utóbb mindenkit utolér. Készüljünk hát fel rá! Annak is megvan a maga üzenete számunkra. Egy betegség után értékeljük igazán egészségünket! Ekkor érezzük a felgyógyulás örömét, a megelégedést, a hálát. A betegágy kiemel bennünket a hétköznapi élet lázas gondjaiból, felesleges hajszájából. Igazi önismeretre nevel. Dyenkor áttekinthetjük múltunkat és jövőnket... De rádöbbenünk azokra a hibákra is, amelyek egyéni, családi és társadalmi életünket beárnyékolják! Minden beteg, minden mozgássérült ember a maga baját tekinti a legnehezebbnek. De gondoljunk arra is, hogy a földi életben a sok baj, betegség, szenvedés és csalódás ellenére is sok a jó, a szép, a derű, a fény, a szeretet és az áldozat... Az apró örömöket is vegyük észre!$
